Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
ajándékozta a két Sala-földet, Peredet, Beke, Udvorch, valamint Borodnuk falukat.6 Egy 1297-ben kiadott oklevél szerint mindkét településen: Sellyén és Deákiban a két szerzetesrendnek monostora volt. Ha az oklevél tartalmából indulunk ki, akkor feltételezhetjük, hogy a szerzeteseknek a társas együttélésére szolgáló épület mellett iskolájuk is lehetett a két településen.7 A keresztény vallás terjesztésén túl a 13. század végétől tehát feltételezzük, hogy az ájtatoskodás mellett a két szerzetesrend tagjai oktatással is foglalkoztak. Magyarország művelődéstörténetét Mohácsig elsősorban a katolikus vallás szellemi ereje határozta meg. A Nyugat-Európából beáramló humanizmus eszmei irányvonalai, majd az azt követő reformáció új utat nyitott a művelődés minden ágában. Ennek az időszaknak több országos jelentőségű mátyusföldi vonatkozása is volt. A reformáció, majd az ellenreformáció korszakának jellemzője lett a magyar nyelvű nyomtatott egyházi irodalom térnyerése. A 16. század második felére a Felvidék nyugati részén, így a Mátyusföldön is a reformáció csaknem teljes egészében háttérbe szorította a katolikus vallást. Az új vallás egyik legerőteljesebb támogatója a vidéken a Thurzócsalád, mely a semptei uradalmon keresztül a régió legnagyobb földesura volt. Thurzó Erzsébet második férje, Julius Salm gróf támogatásán keresztül Galgócról 1572-ben Semptére költözött a kor egyik legműveltebb prédikátora, Bornemisza Péter, aki 1564-től Zólyomban Balassi János udvarában Balassi Bálint nevelője volt.8 Bornemisza azok közé az író-prédikátorok közé tartozott, akik felismerték a nyomtatott szó hatását, és saját nyomdát hoztak létre. Baráti kapcsolatban állt lelkésztársával, Huszár Gállal, aki 1572-1573 fordulóján Komjáton nyomdát állított fel. Az 1573-ban a csallóköz-mátyusföldi egyházkerület püspökévé (superintendens) megválasztott9 Bornemisza irodalmi tevékenysége jóval korábban kezdődött, mint ahogy Semptére került. Semptei évei alatt támogatóinak köszönhetően 1573-ban Huszár Gállal közösen kiadták ötkötetes prédikációsgyűjteményének (Postillák) első kötetét. A kötet kolofonja szerint nyomtatását Komjáton kezdték, de már Semptén fejezték be, Bornemisza nyomdájában.10 A régió művelődéstörténetének szempontjából felettébb jelentős nyomda Bornemisza kizárólagos tulajdona volt, és saját műveinek kiadásával foglalkozott. A papiakon létrehozott ň «wÄ» ytmrnM Soww % famthrim. pte-W®** 'F* Fur « v‘J»nt«v twgMtf. lícny t mtláfÜ«* ”nv tfamttxr .iíUmxtňxľitkhrro wli ttíiu j.:. jHffttnd turodrfowbtH noter^imrkimxí «fc«44 «Wfírar, nJuma ^ <£wr»ïcrrvl. bi' j «iwOîjf »é* mat* m tntn. t<\ j.l wjwi o> omdf I Vjob. viicterr imtmtivtïfon I v«5«iŕ ufrrrvttwc, fl'mt oj rfívtrc f e^vmiÚxri baUfccr wl í Jajt?.hug swrcfnjcar triígr •* <fcoj ixjl vola., Watn Iiccm wacç» net. ý m okí wfauitt r evet. tík»- -cf ww wr t > vàiuitfr r. ď Wh r l&âMfoer w Xu »>vc. i mtv wpw. ef n* 1nwmc. b mnmehét, tú ďnum t oi^Htrnttáŕlwru <7 v<nmtr, jú urov * Vognutz. womt tffctn Uwjbtter tytdtc en: fcugT ď mead wUatR í fvusuggpr Ímí <KÍtfc»s iiUňJT «1* tantag’ mwSwí jKhmgtk: j&gßmr. nt&Mfßxm crtrtr. %í f (jetet Wroísn ď kercufc. «Mua w Uoncn UVmtugtjc mend ŕ%<mua«r W$t*yr#c mii forrd »«v»*: font «leur. bqjfttftn »vu» httíUíTá y? Wtfr tf wr ű «fWTjwRIc&m ^ mwnî» urw*juçfcctff niwr.tf „i»eí5fr tovfee» HrcrdW w«u$|$ç C* fctçm «mïxrUÜu «fr ■few r?vtlačí * e* »oft«» «Äc^tpimivť ít«r nr rtvr íwi iÄRUnt, Jnvraa iwtâ v?Xj&m tCvnutm 4^W".Í 83. A Halotti beszéd és Könyörgés 238
