Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
nyomdaműhelyben bizonyosan segédeket is alkalmazott. Valószínű, hogy a lengyel származású Mantskovit Bálint, vagy ahogy latinosán nevezte magát: Valentinus Farinola volt fő támasza a nyomtatásban.11 A Postillák további négy kötete mellett 1578-ban kiadta az Ördögi kísértetekről c. művét, mellyel maga ellen haragította környezetét. A nagy vihart kavart könyv miatt addigi támogatója, Julius Salm megvonta tőle bizalmát, és valószínűleg 1578 decemberében hatéves sikeres tevékenység után kiutasította a semptei papiakból. Ezzel egy időben Semptére háromnapos egyházi ítélőszéket hívtak össze, melyen a trencséni, a bazini, a szentgyörgyi, a galgóci, a szenei és a mácsédi lelkészek arra ítélték püspöküket, hogy nyomtatásban vonja vissza tanait.12 Bornemisza Semptéről Balassa István pártfogásának köszönhetően Detrekőre került, ahová sikerült nyomdáját is elmenekítenie. 1610-ben megírta magyar nyelvtanát. Mint protestáns hittudós, irodalmi munkásságának jelentős része az ellenreformáció ellensúlyozását szolgálta. 1624- ben kiadta Kálvin Institutionát „Az Keresztényi Reiigiora es igaz hitre való tanítás" címen, mely válasz volt Pázmány Péter Kalauzara.14 Életének jelentősebb részét Németországban élte le annak ellenére, hogy többek között szülővárosa, Szene többször is hívta a megüresedett helyi prédikátori állás betöltésére.15 Házassága után 1612-ben visszatért Magyarországra, s fennmaradt naplója alapján 1615-ig több mátyusföldi településen is megfordult.16 tanult Szenei Molnár Albert A reformáció másik, a Mátyusföldhöz kapcsolódó jeles képviselője Szenei Molnár Albert volt. 1574-ben született Szencen, mikor Bornemisza Semptén kiadta Postaiéinak második kötetét. A jóval szélesebb látókörű, és nagyobb ívű irodalmi tevékenységet folytató kálvinista Molnár Albertat Szerb Antal a „magyar irodalom fanatikusa, áldozata, nemes értelemben vett futóbolodjá"-nak nevezte.13 A német nyelvterületek egyetemein (Wittenberg, Heildelberg, Strasbourg) 84. Bornemisza Postaiéinak II., Semptén kiadott kötete (HÍ 4. 1604-ben megszerkesztette latin-magyar, magyar-latin szótárát, Marburgban 1607-ben magyar nyelvre lefordította felekezetének zsoltárait, 1608-ban átdolgozva Hannoverben kiadta Károli Gáspár bibliáját, majd mint korának legnagyobb nyelvtudósa 239
