Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)
sak azonban a régió közgazdasági állapotát kritikusan szemlélték. Az egyik korabeli újságcikk éppen a lemaradást és az egyoldalú Budapest-központúságot konstatálta. Tőkehiányról és a vidék lemorzsolódásáról értekezett: „Ha nagyobb tőke fog állandóan közkézen forogni a vidéki városokban, ha nagyobb lesz kereskedelmi, ipari és közgazdasági élete, ha a vagyonosodás nagyobb méreteket ölt, úgy a javulás magában rejti a társadalmi téren való javult állapotok bekövetkezését. A pénz a mozgató ereje mindennek, és ha nem küzdenek vidéki polgártársaink gondokkal és rendelkeznek tőkével, bizonyára nem ijednek meg és nem húzódnak vissza minden nemes czélú társadalmi akcziótól, hanem igenis részt vesznek a társadalmi életben ...”13 A magyarországi bankok „aranykorának” időszakában, 1895-1913 között nyolc pénzintézet alakult. Galántán három (Galánta-Vidéki Takarékpénztár, Galántai Hitelintézet, Galántai Népbank), Szereden kettő (Szeredi Általános Takarékpénztár, Szeredi Népbank), Szencen és Vágsellyén egy-egy (Szenei Takarékpénztár, Vágselylyei Hitelintézet). Az új intézetek alapítóinak a régi, „jól bevált” bankokkal a kezdetektől meg kellett küzdeniük. A korabeli sajtóhírek sugalmazásai mögött ezt a néha gyengébb, néha erősebb konkurenciaharcot sejthetjük.14 A 20. század elejére kialakult a mátyusföldi pénzintézetek stabil kerete, amelynek magvát a két legrégebbi, a galántai és vágsellyei takarékpénztár alkotta. 1913-ra az évi összforgalom tekintetében az első helyet a Galántai Takarékpénztár foglalta el (25,4 millió korona), a Szenei Takarékpénztár és az Első Vágsellyei Takarékpénztár követte, alacsonyabb forgalommal (13,9, és 12,5 millió korona). Általános jelenség volt a részvénytőke emelése, amellyel mobilitásukat tudták növelni. Az esetleges nem várt vagy számításba nem vett veszteségek fedezésére kezdték növelni tartalékalap-79. A Szeredi Kölcsönös Pénztár alapszabályzata 1873-ból 224
