Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)

jaikat, ill. létrehozták különleges tartalékfondjaikat (a legnagyobbat a Galántai Takarékpénztár alakította ki). A takarékbetét-állomány több mint 1 millió koronás határ feletti szintjét a galántai, a vágsellyei és a szenei intézet érte el. Az aktívák között általánossá vált a különböző fajtájú értékpapírokkal való kereskedés (legnagyobb állománnyal a szenei bank rendelkezett). Később ennek „csúcspontjai” az I. világháborús hadikölcsönjegyzésekre estek. A folyószámla, az ingatlan- és áruüzlet elvétve jelent meg a mérlegekben. A tárgyalt időszakban a betétek kamata 4"-5%, a váltóleszámítolásé 6 -8%, a jelzálogkölcsöné 6-8% között mozgott.15

Az intézetek - elsősorban betétfelszívás céljából - fiókok és kirendeltségek hálózatát építették ki. 1913-ban a Vágsellyei Hitelintézetnek négy (Negyed, Magyarsók, Szelőce, Vágfarkasd), az Első Vágsellyei Takarékpénztárnak szintén négy (Deáki, Negyed, Vágfarkasd, Zsigárd), a Szeredi Népbanknak egy helyen (Nagyszombat) volt fiókja. A Galántai Hitelintézet képviseletet nyitott Pereden és Deákin. A szomszédos megyék bankjai is megjelentek. Az Érsekújvári Népbank Vágsellyén, a pozsonyi székhelyű Nyugatmagyarországi Bankegylet Galántán, a Nyitrai Takarékpénztár Szereden nyitott fiókot.16 A pozsonyi intézetek közül csak a Pozsonyi Általános Takarékpénztár alapított egy új, érdekkörébe tartozó pénzintézetet, a Szeredi Általános Takarékpénztárt.17

A bankok ügyviteli nyelvként túlnyomórészt a magyart és a németet használták. A szóban forgó pénzintézetek közül a Szeredi Népbankot tekinthetjük szlováknak, mivel szlovák vállalkozói réteg hozta létre, és a Nagyszombat, valamint Szeredkörnyéki szlovák betétekre támaszkodott.

80. A Galántai Hitelintézet épülete a 20. század elején

225