Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön

Blau Jakab és Tsai baromfihizlalda, apróvad- és baromfifeldolgozó és műjéggyár ipartelepe, Vágsellye.

1928-ban alapították, a feldolgozáshoz szükséges apróvadat a környékbeli kistermelők szolgáltatták. A megfelelő tárolás egy jéggyár felépítését vonta maga után. 1928-ban 34, 1937-ben már 55 munkás talált itt megélhetésre. Az évi termelés 350-400 000 kg között mozgott.

Gansl Simon toliipari üzeme, Vágsellye.

1908-ban alapították. A tollat az egész ország területéről szerezték be, tekintet nélkül az eredetére. Volt itt kacsa-, liba-, kakas-, sőt még pulykatoll is. Különleges gépek és berendezések segítségével tisztították és festették a tollat, melyet előzőleg osztályoztak. A gyárban a művirágkészítéshez alkalmas tollszirmokat, dísztoliakat, az erős tollak beléből pedig a púdergyártáshoz szükséges alapanyagot állítottak elő. A termékeket az angol, francia és az egyesült államokbeli piacra szállították. Évente 150 000 kg tollat dolgoztak fel, az alkalmazottak száma 10-12 volt,'17 a bedolgozó családok száma kb. 600 volt. 1938-ban a gyár 2,5 millió korona értékű tollat exportált.

Pollák fivérek ládagyára, Vágsellye.

1928-ban alapította Pollák Ernő és Viktor. 11 gépből állt a berendezés. 30-35 munkás talált itt megélhetésre.

Erdélyi József szeszfőzdéje, Vágvecse.

1923-ban a nappali és éjjeli műszakban 8-8 idénymunkást alkalmazott.481947- ben a mezőgazdasági szeszgyárat, amely a Bordács-féle birtok része volt, elkobozták. Az akkori vagyonösszeírás szerint értékét 564 000 koronára becsülték. A szeszgyár teljesítőképessége 1400 hl volt. A szeszgyárat Czafík Ágoston vezette, gazdasági intézője pedig Ondrej Palenčár volt.49

Fleischhakker és Tsai Téglagyár, ill. Ürge és Tsai Téglagyár, Zsigárd.

A cég társtulajdonosai Ürge Ernő és a vágsellyei származású Donáth Sándor voltak. A gyár egy kör alakú kemencéből, téglaszárítóból, kéményből, gépházból állt. A szükséges energiát egy gőzgép szolgáltatta. Az alkalmazottak száma 1923-ban 12 volt.50 1945 után vezetését Václav Kubiš vette át.

Jegyzetek

1 Az 1881-ben kiadott LXIV. t. cikk értelmében bizonyos üzemek 1895-ig adómentességet élveztek.

2 A két malomkővel való őrlést egészen a 19. század kezdetéig használták. Hengerekkel 1810 tájékán végeztek kísérleteket. Az első használható Sulzberger-féle hengerszék 1834-ben keletkezett, acélhengereit reszelő módjára élesítették. Magyar találmány a Ganz Ábrahám kéregöntése, Mechwart András pedig a kéregöntésű acélhenger rovátkolását találta fel. A külföldön is híres Ganz-hengerszéket 1874-ben kezd216