Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön

Vághosszúfalui Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet. 1920-ban alakult Pálinkafőző Szövetkezet néven. Elnöke és alapító tagja Molnár Vilmos földbirtokos volt. Az igazgatóságnak 5 tagja volt. A tagság gyümölcstermésének feleslegét, hulladékgyümölcsöt, törkölyt dolgozták fel itt pálinkává, amit aztán értékesítettek. A szeszfőzde épülete Schey Pál uradalmához tartozott. 1945 után a helyi földműves szövetkezet vette át.45

Vágsellyei Műmalom és Áramfejlesztő Rt.

A részvénytársaság megalapításáról szóló felhívást 1913 nyarán tették közzé.

1913. október 26-án tartották az alakuló közgyűlést a községháza udvarán, ahol megválasztották az első igazgatóságot, melynek tagjai Gombár György, Janies Ferenc, Hucskó Bálint, dr. Balázsovics Gyula, Dallos Géza, Vogel József, Szabó Ferenc, Szentiványi Zsigmond, Miskovics Mátyás, Miskovics Ferenc, Hucsko Lajos, Hlavatý Ferenc, Hlavatý Sándor és Seeman Sándor voltak. A malmot

1914. szeptember 19-én helyezték üzembe. A környék egyik legmodernebb ipari malma volt. Megalakulásakor 17-19 személyt alkalmaztak itt, 1923-ban 10 munkást tartottak nyilván.46 1927-ig évente átlag 20 000 q gabonát őröltek, 1936-ban viszont már csak 8761 q-t. A műmalom igazgatója Vogel József, a főmolnár 1935-ig pedig Melicher József, majd Stiller József voltak. Az első világháború miatt az áramfejlesztőt csak 1922-ben kezdték kiépíteni. Ennek köszönhetően Vágsellye 1923 februárjában, Vágvecse pedig 1 évvel később, 1924 februárjában lett rákapcsolva a villamosvezetékre. A malom meghajtását később átalakították villanyáramra, melyet a villamos művek szolgáltattak, ennek fejében a sellyei áramfejlesztő jogosult volt további 5 község villamosítására. Az áramfejlesztőt a szenei származású Bordács László vezette.

77. A vágsellyei Műmalom és Áramfejlesztő

215