Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön

-boxot szereltek fel a mélyhűtött áruk tárolására.19 1945 után a fagyasztott áruk gyártása az általános gazdasági és politikai helyzet miatt rövid ideig szünetelt.

Konzervgyár. Tekintettel a mezőgazdasági termelés kedvező feltételeire, a környéken fellelhető bőséges gyümölcs- és zöldségtermésre, a részvénytársaság figyelme a tartósítás, a konzerválás felé irányult. A konzervgyár első épületeit eredetileg a gazdasági műhelyek átépítésével alakították ki az 1928-1929- es években. 1929 nyarán, az első konzervgyári idénymunka során főleg spárgát és zöldborsót tartósítottak, továbbá karalábét, sárgarépát, spenótot és vajbabot dolgoztak fel. 1931-től iparilag kezdték gyártani a paradicsompürét, gyümölcsfeldolgozás céljából gépsorokat szereltek fel. Az 1938 novemberéig 74 vagon különféle főzelékkonzervet (1937-ben 79 vagon) gyártottak. Húsfélék tartósításával (készáruk gyártásával) az 1939/1940-es üzleti évben kezdtek foglalkozni, először kísérletképpen csak a hadsereg számára. A 85 000 darab katonai húskonzerv előállításához 104 darab ökröt használtak fel. A gyártmány a felülvizsgáló közegek kedvező véleményezésével találkozott. Az első húskonzervgyártást egy bérelt, kisméretű hűtőház és egy kezdetlegesen berendezett községi vágóhíd igénybevételével valósították meg.20 A második világháború alatt a raktárakat a lakosság kifosztotta. A konzervgyár és a fagyasztó sorsa szorosan kapcsolódik a cukorgyáréhoz.

Mária-műmalom, Magyardiószeg

Kuffner Károly alapította 1912-ben. A malmot felesége, Kuffner Mária grófnő tiszteletére nevezték el. A Mária-malom a diószegi cukorgyárhoz tartozott, és az 5901/1912 sz. alatt kiadott iparengedély alapján kezdte meg tevékenységét 1912 novemberében. Eredetileg hengeres gőzmalomként működött, melynek napi teljesítőképessége 3 vagon gabona volt. A malmot 1927-1928-ban villamosították. A malom üzemeltetése a felújítás után már csak azért is érdekes, mivel a malomipari termékek síkszitán való átszitálása konstans (állandó) fordulatszámot igényelt, ennek elérésére bonyolult műszaki eljárásokra volt szükség. 1938-ban már borsóhántolóval is fel volt szerelve, napi teljesítőképessége is emelkedett (napi 5 vagon búza és 2 vagon rozs).21 A harmincas években a diószegi Mária-műmalom fióküzemet alakított ki Jókán, ahol a malomipari termékeket, őrleményeket gabonára cserélték be. A fióküzemet Fuchs Lajos jókai lakos vezette.22 1938-at követően, a terület visszacsatolása után az üzemágban pangás állott be, ugyanis a malomipari termékek értékesítésének lehetőségei teljesen megszakadtak. 1938 novemberétől 1939 májusáig a saját gazdaságok részére igényelt daráláson kívül csak 110 vagon búzát őröltek. A munkások száma 40 volt. 1938-ban 499 vagon őrlést, 163 vagon darálást, 50 vagon hántolást végeztek.23 A malom külön hántolóval rendelkezett, ezt a Csehszlovák Köztársaság ideje alatt egy pozsonyi cég bérelte. 1939-ben végezte első ízben a borsóhántolást saját magának. A hántolt borsó legnagyobb részét külföldön értékesítették jó áron. A Mária-műmalom az 1939/1940-es évben őrléssel (33 379 q), darálással (22 907 q), hántolással (7751 q) foglalkozott. A malomban 1940-ben 35 munkást foglalkoztattak, ebből 31 volt a férfi és 4 volt a nő.

207