Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön

MA».VTAK DIÓSZEG. MAĎARSKÝ DIÓSZEG. Mária jnfinfj^lcun. Mari* mlýn.

t; N GAU ISCH-DľóSZEG.

Mariŕn-Krtrist mlíhlr*.

71. A diószegi Mária-műmalom Szabó Károly malma. Magyardiószeg.

Szabó Károly malomtulajdonos mint szövetkezeti vendéglős 1929-ben megvásárolta a malmot Szabó Sándor társtulajdonostól. A malom villanymeghajtással működött és 17 állandó munkaerőt foglalkoztatott.

Cukorgyári Szeszgyár, Magyardiószeg.

1870-ben létesült mint a diószegi cukorgyár melléküzeme. Napi kitermelése 7 hl szesz volt. A szeszt a cukorgyártás során keletkezett melléktermékből (melaszból és a végszörpből, amely még 50% cukrot tartalmaz, de gazdaságosan már nem kristályosítható ki)24 és a cukorgyár gyümölcsösének feleslegéből égették. Az 1938/1939-es üzleti évben a szeszgyár törzstermelési jogosultsága hivatalosan 1024 hl-ben lett megállapítva (a legmagasabb kontingens 1940-ben 5300 hl volt), a pótkontingens pedig 2000 hl-t tett ki. A pótkontingenst azonban nem tudták kihasználni, a Magyar Királyi Szeszegyedárusági Igazgatóság ugyanis csak olyan melaszmennyiséget szabadított fel, amely a törzskontingens kifőzéséhez volt szükséges, míg a pótkontingens kifőzéséhez csak a tavalyi répaszállítás után saját gazdaságok járandóságát használták fel, melyet eredetileg a hízóökrök etetésére szántak. A szeszfőzde 1939-ben 86 napig üzemelt (1938- ban 116 napig), és 2833 hl szeszt (1938-ban 5377 hl) gyártottak.25 A háborús események folyamán majdnem teljesen megbénult a termelés.26

Feketenyéki szövetkezeti szeszgyár.

Bérlője Fleischmann Izidor. A szeszgyár termelésének piaca egész Magyarország. 200 munkást foglalkoztatott.

208