Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön

mélyszántást gőzgéppel végezték, a tavaszi munkálatok során pedig a híressé vált diószegi vetőgépet18 használták, melynek segítségével a vetés egyenletesen és egy időben kelt ki. Az egyes ipartelepeket és majorságokat 4 km hosszúságú iparvasút és 80 km-es lóvasút kötötte össze. 1870-ben a galántai út mellett szeszgyárat építettek, 1929-ben pedig a gyümölcs- és zöldségféleségek feldolgozására konzervgyárat alapítottak. A tisztviselők száma 80-85, a munkások száma 1400, a gazdaságokon és a majorságokon a cselédség száma 600-4000 között mozgott, idénytől függően. A cukorgyár mintagazdasága világhírű volt, külföldiek is rendszeresen látogatták. A cukorgyár igazgatója, miután az egyetlen örökös, Kuffner Raoul eladta a birtokait, a gyárat is beleértve, s külföldre költözött az új családjával, 1939-től a budapesti származású Zergényi András volt. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 5-én hozott határozata értelmében az összes föld és a hozzá tartozó gazdaság, melyet a Diószegi Gazdaság, Cukor- és Szeszgyár Rt. bérelt az államtól, az újonnan megalakult állami birtokok tulajdonába ment át. Az állami birtokokat központi igazgatóság irányította.

70. A diószegi cukorgyár a 19. század végén

Cukorgyári fagyasztóüzem. A gyorsfagyasztás technikájával Diószegen 1942-től kezdtek el foglalkozni Török Géza mérnök vezetése alatt. Franciaországból erre a célra egy kis Carussel típusú hűtőberendezést szállítottak Magyardiószegre. Eleinte gyümölcsök mélyhűtésével kísérleteztek kis mennyiségben. Nagyobb tételekben a gyártás csak a következő években indult meg. A gyártás kifejlesztéséhez szükséges alaptőkét a Mezőgazdasági Ipar Rt., a Hitelbank, néhány gépet pedig Weis Manfréd szállított Diószegre. A részvénytársaság a gyártási eljárás tökéletesítése céljából Török Géza mérnököt és Hidasi Vilmos mérnököt tanulmányútra küldte Németországba, otthon ugyanis csak néhány gyümölcsfajta fagyasztási eljárása volt ismert (sárgadinnye, meggy, eper, barack, cseresznye és paradicsom), de azért húsfélék készítésével is próbálkoztak. A fagyasztott termékek Frigelite márkanéven kerültek a fogyasztók asztalára. 1944 folyamán fagyasztótunelt és

206