Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Előszó

Református Ifjúsági Egylet stb.) jött létre a régióban. Trianont követően többségük az új állam keretein belül kialakult sajátosságokat figyelembe véve a Szlovenszkó Katolikus Egyesület (SZKIE) és az YMCA magyar osztályának szervezeteként folytatta tevékenységét. Az első bécsi döntést követően pedig beolvadtak pl. a KÁLÓT vagy a Katolikus Dolgozó Leányok Egyesületébe. Az 1945-ig működött közművelődési egyesületeket a sokrétű tevékenység jellemezte. Virágzó tevékenységük során a műkedvelő színjátszásra, dalárdák szervezésére és az iskolán kívüli nevelésre (ismeretterjesztő előadások, felolvasások stb.) irányították elsősorban figyelmüket. A kulturális egyesületek mellett a kor művelődéstörténetéhez szervesen hozzátartoznak a 20. század elején alakult sportegyletek is. Az első világháborút követő időszak a mátyusföldi sportéletben minőségi és mennyiségi változást hozott. A korabeli sportéletre elsősorban a labdarúgás volt a jellemző. Jól mutatja ezt a tényt, hogy a régión belül 1933-ban 16 tagegyesülete volt a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek, melyek a ČSAF-MLSZ pozsonyi, majd déli kerületének bajnokságában szerepeltek. A kiírt bajnokság legfelsőbb osztályában sikeresen szerepelt pl. a Galántai Sport Egylet (GSE), a Sellyéi Sport Klub (SSK), a Szenei Testgyakorlók Köre (SZTK) és 1937-től a Farkasd-Negyedi Sport Club (FNSC) csapata. Ugyancsak szervesen kapcsolódik a régió művelődéstörténetéhez a nyomtatott sajtó alakulása, mely a 19. század végén jelent meg. Először Galántán (Galántha és Vidéke - 1892), majd Vágsellyén (Vágsellye és Vidéke - 1907) és Szeredben (Közvélemény - 1912) jelentek meg regionális lapok. A világháború után az említett lapok megszűntek. Egyedül Galántán igyekeztek felújítani a lapkiadást a Mátyusföldi Lapok c. kéthetente megjelenő szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági lappal. Ugyanakkor 1928-tól Galántán adták ki a Flanza Szövetkezeti Újságot. A lap egészen a második világégés végéig több tízezres példányszámban jelent meg, mely a szövetkezeti mozgalom népszerűsítésén túl hasznos tanácsokkal látta el olvasóit, de több közművelődési, szépirodalmi, tudományos stb. írást is tartalmazott.

Az egyszerű nép műveltségére jelentős hatást gyakorolt az elemi oktatás fejlődése, mely a felvilágosultság hatására Mária Terézia által a 18. században országosan is szabályozva lett. Bár a nagyobb településeken már a középkorban megjelentek a parochiális iskolák, a reformáció és az ellenreformáció időszaka is fejlesztőleg hatott a népiskolákra, szervezett kiépítésükre legtöbb helyen azonban csak a 18. század első felében került sor. A Ratio Educationis első ízben kísérelte meg állami felügyelet alá vonni és megteremteni az egységes iskolarendszert. Bevezette a kötelező iskolalátogatást, és megalapozta a felsőbb szintű iskolák rendszerét is. I. Ferenc 1806-ban kiadott iskolarendelete alig változtatott az addigi népiskolai rendszeren. Az egyházi felügyelet alatt álló népiskolák négy típusát különböztette meg. A népnevelés területén 1848-ban elindult törekvések eredményeként született meg 1868-ban az ún. népoktatási törvény, mely megszabta az állami, községi, felekezeti és a magán népiskolák kategóriáit. Előírta a 6-12 éves gyermekek általános tankötelezettségét, azon túlmenően pedig bevezette a 12-15 éves korosztály számára a kötelező ismétlő iskola17