Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
szeredi katonai laktanya kivitelezésében.56 Ugyanakkor az Országos Hivatal 1938. augusztus 1-jén megbízást adott Dr. Ing. K. Skorkovský pozsonyi építkezési vállalkozónak egy segéd-repülőtéri leszállópálya kiépítésére Pusztafödémes kataszterében. A 675 ezer koronás beruházás megépítését az Országos Hivatal 1938. október 28-ai leirata szerint a Honvédelmi Minisztérium érthető módon már nem tartotta szükségesnek.57 A kiélezett cseh-német kisebbségi probléma megoldására a nyugati hatalmak több kísérlettel is előálltak. Augusztusban lord Runciman a brit kormány nevében próbálta közelebb hozni a két álláspontot. A németkérdés megoldása kapcsán az EMP képviselői és a magyar kormány a szudétanémetekkel azonos elbánást követeltek a szlovákiai magyarság számára, annak ellenére, hogy Beneš a két kisebbség kérdését külön óhajtotta kezelni.581938 szeptemberének elején a rendkívüli állapotra hivatkozva az állam szigorú biztonsági lépéseket foganatosított az 1938/177. sz. törvény alapján. A Galántai járásban 341 megbízhatatlan személyt tartottak megfigyelés alatt. Ellenőrizték, cenzúrázták postai küldeményeiket, és lehallgatták telefonhívásaikat. A megfigyelt személyek kb. 95%-a a magyar többségű vagy színmagyar településekről volt: értelmiségiek (tanítók, papok, magánhivatalnokok stb.), vállalkozók (a Hanza Szövetkezeti Áruközpont teljes igazgatósága és alkalmazottai, a diószegi cukorgyár igazgatósága, fogyasztási és hitelszövetkezeti képviselők, iparosok stb.); gazdálkodók; az EMP és a Szlovák Néppárt aktivistái.59 Szeptember elején a magyar többségű településeken viszonylag békés volt a közhangulat. A politikai pártok a kiélezett bel- és külpolitikai helyzetre különféleképpen reagáltak a régióban. A pártok közül a kommunista párt és a Hlinkaféle Szlovák Néppárt mozgósította a tömegeket. Szeptember 4-én Tornócon a CSKP szervezésében több ezer ember követelte a köztársaság egységének, önállóságának megvédését és a hitleri Németország befolyásának megfékezését.60 A szlovák autonomisták Vágsellyén szervezett járási nagygyűlésükön és Szeredben a pittsburghi egyezmény értelmében követelték a szlovák nemzet önrendelkezését.61 Az EMP szeptember elején kiváró álláspontra helyezkedett. De azok után, hogy 1938. szeptember 16-án a magyar kormány diplomáciai jegyzékben követelte Prágától az önrendelkezési jog megadását a magyarok, a szlovákok, a ruszinok számára, a párt szeptember 17-én hivatalos határozatban követelte a magyar kisebbség számára az önrendelkezési jog megadását, melyet népszavazás útján kívánt megvalósítani.62 A francia és a brit diplomácia szeptember 19-én, majd a godesbergi memorandummal elismerte a német területi követeléseket a Szudéta-vidéken, ezzel reményt adva a magyar revíziós törekvéseknek is. A régió egyes településein a magyarok spontán megnyilvánulásának adtak kifejezést azzal, hogy több településen a lakóházakat fellobogózták.63 Miután Hitler elutasította a francia-brit rendezési javaslatot, majd a csehszlovák kormány a godesbergi memorandumot, mely a határvidék azon területeire vonatkozott, ahol a németek aránya meghaladta az 50%-ot, szeptember 23-án általános mozgósítást rendeltek el az egész ország területén. A német területi követeléseket végül is az 1938. szeptember 29-re összehívott négyhatalmi konfe134
