Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)

rencia zárta le. A müncheni egyezmény pótjegyzőkönyve kitért a szlovákiai ma­gyar kisebbség kérdésének rendezésére is. A négy nagyhatalom kormányfőjé­nek rendelkezése alapján három hónapon beiül közvetlenül a két érintett állam­nak tárgyalások útján kellett rendeznie azt. Ellenkező esetben a négy hatalom fog a felmerült problémáról dönteni.64 A müncheni döntés után a csehszlovák állam még szigorúbb biztonsági in­tézkedésekkel próbálta a felgyorsult eseményeket fékezni. A járási hivatalok rendelete alapján begyűjtötték az összes rádiókészüléket, a Pozsonyi Országos Hivatal 1938. október 1-jei leiratával viszont megtiltotta az ország nemzetiségi térképábrázolásának nyilvános forgalmazását, valamint nyilvános helyeken való kifüggesztését, melyek az elcsatolt és az arra váró területeket ábrázolták.65 A Galántai Járási Hivatal 1938. október 3-án biztonsági okokból elrendelte a járás területén található két fegyverkereskedő raktárkészletének összeírását.66 Ugyan­akkor a közrend fenntartására újabb katonai erősítés érkezett a vidékre. Vágsely­­lyére és a járás magyar falvaiba a közraktárak védelmét és a közrend felügye­letét két szakasz tartalékos katona látta el, de a járásfőnök kérelmére az Or­szágos Csendőrparancsnokságtól Pozsonyból 15 csendőrt helyeztek el Vágsel­­lyén.67 Hasonló volt a helyzet a Galántai járásban is. Október első napjaiban csaknem minden magyar településen békés tömeg­­megmozdulásokon követelték a határrevíziót, a Mátyusföld visszacsatolását Magyarországhoz. A legtöbb helyen spontán megmozdulások voltak ezek, de több esetben az EMP helyi vezetői álltak a háttérben. Az első tüntetésekre ok­tóber 3-án került sor a régió nyugati felében. Szencen az ezerfős tömeg abban a tudatban volt, hogy a magyar honvédség egységei már átkeltek a Dunán, és Somorján állomásoznak. A nemzeti zászlókkal vonuló tömeget csak karhatalom­mal tudták késő este feloszlatni.68A következő napokban minden nagyobb tele­pülésen több száz fős tömegek követelték békés tüntetéseken a vidék vissza­csatolását.69 Az állami hivatalok a szudétanémet eseményekből tanulva mérték­tartóan kezelték az eseményeket. A járási hivatal utasítása alapján a tünteté­sek alkalmával csak kivételes esetekben használhattak erőszakot a kivezényelt csendőrök.70 Ennek ellenére több helyen erőszakkal léptek fel. Az említett szen­ei eseményeken kívül október 4-én IMagyfödémesen is erőszakot alkalmaztak a kivezényelt csendőrök. A kb. 400 fős tömegtől előbb erőszakkal elvették a nem­zeti lobogókat, majd egy incidens után a tömegbe lőttek. Az esetnek két sebe­sültje volt.71 A karhatalom községről községre járva eltávolította a középületekre, temp­lomtornyokra kifüggesztett magyar nemzeti lobogókat.72 A demonstrációk esetén a községi jegyzőknek s a járási hivatalok vezető tisztviselőinek néhány befolyá­sos személyen keresztül több esetben sikerült hatniuk a tömegre, például Vágsellyén és Galántán. Vágsellyén a járási főnök közbenjárása folytán az EMP vezetői október 5-én feloszlatták a járási székhelyen tervezett politikai nagygyű­lést. A templomból kivonuló tömeghez kellett csatlakozniuk a Deákiról, Vágkirá­­lyfáról és Vághosszúfaluból vonuló több száz fős tömegnek. A párt vezetői az esetleges atrocitásokat megelőzve Vágsellye külterületén visszafordították a 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom