Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
da helyi parancsnoka Anton Neuwirth százados, helyettese J. V. Nosáľ hadnagy volt.51 A mozgósítással kapcsolatosan a Belügyminisztérium 1938. május 21-i rendelete szerint fokozott biztonsági intézkedések léptek életbe az elsőfokú politikai hatóságok védelméről. A Galántai Járási Hivatalt annak ellenére, hogy egy épületben volt a járási csendőrparancsnoksággal, egy fegyveres különítmény felügyelte. Az elrendelt mozgósítás miatt a hivatal által vezetett mozgósítási és bizalmas iratokat páncélszekrényben őrizték. A rendelet értelmében június 8-ig az összes elsőfokú állami hivatal, közeg készenléti szolgálatban volt.52 Ilyen szigorú biztonsági feltételek között zajlottak az első köztársaság történetében az utolsó községi választások június elején. A választások során az Egyesült Magyar Párt (EMP, Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt) a Mátyusföld községeiben minden eddiginél jobban szerepelt.53 Az EMP-nek Esterházy János energikus fellépéseivel sikerült a régió magyar választóit „az egységes politikai szervezetbe" tömöríteni, és a törvényességet megtartva politikai sikert kovácsolni.54 A fokozott nemzeti törekvések a választási eredményeken keresztül nagyban hozzájárultak a régió magyarsága nemzeti érzésének megszilárdulásához, növeléséhez, mely több helyen és több alkalommal előbb a nemzeti egyenjogúság és önkormányzat, majd a határmódosítás követelésében nyilvánult meg. A választásokat követően, 1938 júliusában az Országos Hivatal rendelete alapján a feszült belpolitikai helyzetre való tekintettel minden politikai járásban életbe lépett a közrend megbomlása esetére érvényes, szigorúan bizalmasan kezelt védelmi előírás. A járásban található középületek (vasúti állomások, postahivatalok, jegyzői hivatalok, állami intézmények, bankok), ipari létesítmények (diószegi, szeredi cukorgyár, diószegi, galántai, szenei malom, gabonaraktárak, villanytelepek) és a közúti hidak védelmét a járás csendőrőrseinek állománya (48 fő), a galántai (5 fő), szenei (5 fő), a szeredi (6 fő) községi rendőrség, a szeredi laktanya sorkatonái és a társadalmi szervezetek látták el. A társadalmi egyesületek között fegyveres feladatokat látott el a Sokol (Galánta, Szered, Szene), a Nemzeti Gárda - Národná Garda (Galánta), a Sedliacka jazda (Galánta), az Orol (Szered), a Munkás Testedző Egyesületek (Szene, Szered) és az egyes ipari üzemek saját ÖTT-i (Szered: Frank kávégyár, cukorgyár; Diószeg: cukor- és konzervgyár és mümalom). A felsorolt stratégiailag fontos középületek őrzésén túl a régió településein a közrendet a csendőrséggel együttműködve a földreform során a járásba került telepesek (kolonisták) fegyveres szolgálata is biztosította. A felsorolt egyesületeken kívül a járási székhelyen, Galántán és a járás déli részén Úrföldön fegyveres biztonsági szolgálatot teljesített a járási hatáskörrel bíró Nemzeti Lövész Egylet (Národní Strelecká Jednota) 55 tagja. A fegyveres szolgálat megerősítését szolgálta a szeredi laktanyából Galántára, Szeredbe, Szencre és Magyaréi ószegre kiutalt 29 lőfegyver és 1450 db lőszer.55 A közrend felügyelete mellett az államvezetés egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a háborús előkészületre. Még ha a honvédelmi előkészületek a Mátyusföldet nem érintették is olyan formában, mint a határvidéket, de említést érdemel, hogy 1938 augusztusában megkezdődtek az építkezési előmunkálatok az új 133
