Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)

szintén életével fizetett.37 Vágsellyét a légionáriusok a rövid összecsapás után, január 7-én reggel kilenc órakor foglalták el. A visszavonuló peredi nemzetőrök még egy alkalommal összecsaptak a csehszlovák egységekkel a Peredre vezető vasútvonal mentén, az nem tudta azonban megakadályozni január 7-én előretörésüket egészen Farkasdig. A Galántától délre eső településeket szintén január 7-én szállták meg az olasz légionáriusok. A források szerint a régió nyugati végén található Szencet meglepően későn, 1919. január 10-én foglalták el.38

A katonai megszállás után a közrend a régió településein átmenetileg ugyan helyreállt, de a hatósági rekvirálások tovább folytatódtak. A csehszlovák hatóságok a fontosabb településeken a nemzetőrség, polgárőrség felszámolása után csekély számú fegyveres, katonai helyőrségeket hagytak hátra. Talán kivételt képezett Vágsellye esete, ahol az 1919. január 24-i képviselő-testületi ülésen megjelent Jaroslav Médved százados tanácsára, mint magyar községben a személy- és vagyonbiztonság megőrzésére megalakult a 154 tagú helyi polgárőrség Biskoroványi Ernő parancsnokságával. A polgárőrség azzal a feltétellel jött létre, hogy a települést elhagyják a légionáriusok. Természetesen a hatóság korán ráeszmélt, hogy a bizonytalan állapotban milyen nagy veszélyforrást jelenthet egy több mint száztagú fegyveres testület a formálódó államhatalommal szemben. Éppen ezért a csendőrség és a katonaság február közepén a polgárőrséget erőszakkal lefegyverezte, és a hatóságok felfüggesztették további tevékenységét.39

44. Magyarország felbomlása

130