Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
tette az ellenség egyik parancsnokát.'18 Szeptember 26-án a Széniénél lezajlott győztes ütközetet követően a felkelő szlovák csapatok még felégették Óturát, majd kivonultak az országból. A császári-királyi katonaság és a nemzetőrség szeptember 29-én elfoglalta Miavát és Brezovát, és a környéket ellenőrzése alatt tartotta.49 Bár a fegyveres támadást elfojtották, a kivezényelt nemzetőrség továbbra is a vidéken maradt a két megyén belül. Gaál János a Pozsony megyei nemzetőrök századosa szeptember 30-i jelentése szerint a Vittencen állomásozó jókai nemzetőr század három tiszttel és 160 fővel Landcsárra indult, ahol a már ott lévő egységekhez csatlakozott. Vittencen így csak 250 ember és hat tiszt maradt és a Jókőn szolgálatot teljesítő nemzetőrség Brezová felé vonult, Jablonicon viszont egy újabb egység őrködött Pálffy József Pozsony megyei főispán vezetésével.50 A kirendelt nemzetőrség mellé, illetve helyett október elején újabb mátyusföldi századok érkeztek a Kárpátok vidékére. 36. Lovas és gyalogos nemzetőr 1848. október 8-án a nagyszombati táborból három század nemzetőr indult Nádasra. Onnét egy Jablonicra, kettő pedig Szenicre lett vezényelve. A nemzetőrség fegyverzete továbbra is nagyon kezdetleges volt. A vágó és szúró kézifegyverek mellett kevés lőfegyverrel rendelkeztek. A hiányos lőszerellátást jól példázza, hogy a Jablonicra került rétéi században egy fegyverre 12, a másik két században egy fegyverre hat tölténnyel lettek ellátva a nemzetőrök.51 Buzinkay Pál nagyszombati járási főbíró, aki részben a nemzetőrtábor fegyverellátását is biztosította, kimutatása szerint szeptember 25-én a „kapitány urak" 2000 töltényt kaptak, amiből ötszázat fogyasztottak el.52 A Nyitra megye Alsó járásából kivezényelt nemzetőrök Miava környékén teljesítettek szolgálatot. A már említett negyedi nemzetőrök előbb Miavára, majd Óturára lettek kivezényelve.53 A hónap végén a Felvidék északnyugati területére, Trencsén megyébe betört Balthasar Simunich altábornagy hadosztálya. Ebből az alkalomból Nyitra vármegye másodalispánja, Markhot János Turcsányi György alsó járási főbírót október 24-én arra utasította, hogy mint járása főkapitánya népfelkelést szervezzen és a felfegyverzett népfelkelőket Vágújhelyre vezesse.54 A kosztolnai csatában a kivonult magyar sereg szégyenletesen szétfutott. A vereség után (1848. X. 28.) a császári seregek megállítására újabb nemzetőr századokat vonultattak Nyitra vármegye északi területeire, a már említett Vágújhelyre és Galgócra, akik Ordódy Kálmán parancsnoksága alá kerültek. A népfelkelők tapasztalatlansága és 102
