Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
elé állították az első felelős minisztériumot, de az egész magyar (értsd magyarönálló magyar hadsereg hiányában az első fegyveres alakulatok a nemzetőrségből alakultak. Az 1848:22. te. értelmében a vagyoni cenzus alapján kötelező érvénnyel szervezték az ún. állandó nemzetőrséget a húsz és ötven év közötti férfilakosság körében. Elsőként Nyitra vármegye rendezett tanácsú városaiban és nagyobb vásárhelyeken alakult meg az őrsereg rendfenntartási céllal.35 A két vármegye hatóságát a nemzetőrök járásonként! összeírására Batthyány Lajos 1848. április 21-én kiadott leiratával utasította. Pozsony vármegye bizottmánya május 8-i ülésén a nemzetőrök összeírásával a Külső járás egyes kerületeiben Sipeky Sándor esküdtet és Thebery Ferenc főbírót, Kiss Károly esküdtet és Németh Sándor szolgabírót, valamint Chemez János esküdtet és Csehy Zsigmond szolgabírót, a Pozsonyi járás szenei kerületébe pedig Petőcz Sándor esküdtet és Németh Károly szolgabírót bízta meg.36 Ugyanakkor a bizottmány arról is határozott, hogy a szerveződő nemzetőrség számára a megye fegyvertárából az összes fegyvert átadja, és Jankó Mihály alispánon keresztül a sereg számára megfelelő katonai egyéneket biztosít.37 A Mátyusföld Nyitra megyei részében hasonló előzmények után került sor a nemzetőrök összeírására 1848 májusának elején, amit az egyes törvénymagyarázó bizottságok végeztek. A megyében azonban több helyen ellenállásba, ellenszenvbe ütközött a nemzetőrök összeírása. Éppen ezért a miniszterelnök május 25-én újra arra utasította a megye alispánját, hogy csak oly helyeken eszközölje annak megalakítását, „hol bátorságosan lehet a népet felfegyverezni".3* Nyitra megye Alsó járásának tárgyalt településein a nemzetőrség tagjainak összeírása zökkenőmentesen zajlott, de ennek ellenére is csak július végén fejeződött be.39 Az összeírt nemzetőrök többségét gyalogos egységekbe szervezték, de néhány helységben lovas nemzetőröket is kiállítottak. Negyed községben 1848. május 28-án a falu főterén összegyűlt tömeg ünnepélyesen kihirdette a helyi nemzetőrség megalakítását. A megalakulást követően a két helyi lelkész: Pongrácz Ágoston katolikus plébános és Bogár Zsigmond református helyettes lelkész, valamint a község elöljárósága: Belágyi Ferenc bíró, Izsák Pál törvénybíró, Pálinkás András és Újheli Gábor esküdtek, valamint Borza Ferenc jegyző levélben fordult a vármegye hatóságához, hogy a nemzetőrséget eskettesse fel és lássa el fegyverrel.40 A helyi nemzetőrség felesketésére csak június végén került sor. A községekben alakult egységekből Nyitra vármegyében két gyalogos nemzetőr zászlóalj szerveződött br. Meszéna János ny. őrnagy és Simonffy József ny. százados parancsnoksága alatt.41 A békeidőben rendfenntarországi) társadalmat is. 35. Somogyi Antal 100
