Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön
POKREIS HILDEGARDA A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön Az 1848-as forradalom után kiadott törvények, mint az úrbériség eltörlése, a magántulajdon, a kereskedelem és a vállalkozás szabadságát biztosító szabályrendeletek az ipar és a kereskedelem fejlődését serkentették. Kezdetét vette egy új korszak, melyben a tudomány a technikával társult. Magyarországon az ipari forradalom Nyugat-Európához képest 50-100 éves késéssel zajlott le. Az Osztrák-Magyar Monarchia országai az ipari fejlettség szempontjából nagyon is eltérő szinten álltak. Ebben nem kis szerepet játszott az uralkodóház által támogatott vámpolitika, mely maga a Monarchia egyes országrészei között is fennállt. A vámunió létrehozásának idején az államkassza bevételeinek zöme a történelmi Magyarországon belül a mezőgazdasági termelésből származott. Az 1851-ben bevezetett közös vámterület a Monarchián belül nagy szerepet játszott az egységes kereskedelem és ipar kialakításában. 1867 után a magyar kormány jóformán teljesen kivonta magát Bécs fennhatósága alól, kivéve a külpolitikát, a hadügyet és a külkereskedelmi kapcsolatokat. Az egységes gazdasági térség, a közös valuta és bankrendszer azonban továbbra is fennállt. A kialakított vámszabályok továbbra is érvényben maradtak. A céhek megszüntetését tárgyaló, 1872-ben kiadott törvény, valamint az 1884-ben életbe lépett ipartörvény szintén hozzájárult az ipari forradalom ügyének előremozdításához. A nagyipari termelés kialakulását serkentették a közeledést támogató intézkedések, a vasúthálózat kiépítése és nem utolsósorban a szükséges anyagi háttér kialakítása - a közös pénznem bevezetése (1892-ben az aranyalapra helyezett korona). A magyar ipar terjeszkedésének mértéke az 1870-es évek végén azonban az osztrák tőke beáramlásának mértékétől függött. A versenyképes ipar kialakulása és további fejlesztése azonban sokkal több beruházást igényelt, mint amellyel a hazai tőkepiac rendelkezett, ezért a magyar kormány tőkebehozatalra szorult. Az osztrák tőke túlnyomórészt az államkötvények megvásárlása által jutott be Magyarországra. Az iparosítás folyamata a cseh és az osztrák ipar fejlettsége miatt szorosan összefügg az élelmiszeripar kiépítésével. Az élelmiszer-ipar viszont a mezőgazdasággal, tehát az ún. őstermeléssel. Az ipari termelés egyrészt a mezőgazdaság gépesítésével kezdődött, másrészt az élelmiszeripari hálózat kiépítésére irányult. A gépesítés lehetővé tette a nagy kiterjedésű földterületek megművelését, kialakult tehát a megfelelő nyersanyagbázis. Az élelmiszeripar pedig a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozott, mint pl. a gőzmalmok, 197
