Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után
A járási nemzeti bizottságok, köztük a Galántai Járási Nemzeti Bizottság is kapott egy utasítást 1952. augusztus 11-i dátummal a Belügyi Megbízotti Hivatalból, hogy tíz napon belül tegyenek javaslatot a települések magyar neveinek megjelölésére. A járási belügyi osztályvezetője augusztus 26-án küldte el javaslatát, melynek értelmében a kétnyelvűség keretein belül tizenöt település viszszakapta az 1945 előtti megnevezését, pontosabban a szlovák mellett magyar megfelelőjét is engedélyezték a közhasználatban: Feketenyék, Vízkelet, Kismácséd, Taksony, Hidaskürt, Diószeg, Tallós, Tósnyárasd, Nádszeg, Nagymácséd, Alsószeli, Felsőszeli, Kosát, Királyrév, Vezekény. Természetesen ez a dokumentum a Galántai járást taglalja.121 Minden bizonnyal így volt ez a Vágsellyei járásban is. Mivel a Belügyi Megbízotti Hivatal határozata értelmében a káderpolitika terén is módosítani kellett az addigi gyakorlaton, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság belügyi osztályának vezetője 1953. március 20-án a következő jelentést küldte felettes szervének, válaszolva annak kérdéseire:- sem az iskolaügyi, kulturális és testnevelési referens, sem a helyettese nem tud magyarul;- a Galántai Járási Nemzeti Bizottság 109 alkalmazottja közül 9 a magyar nemzetiségű, de kevés kivétellel majdnem mindnyájan beszélnek magyarul;- a magyar nemzetiségűeknek megvan a lehetőségük bármely funkció betöltésére akár a közélet, akár a kultúra területén, de van egy probléma: nem ismerik eléggé, vagy csak kevésbé az államnyelvet, ezért szükséges a kétnyelvű körlevél és rendeletek közlése;- a magyar nemzetiségű állampolgárok szóban és írásban is intézhetik ügyeiket a nemzeti bizottságok bármelyik fokán;- a járási nemzeti bizottság általában kétnyelvű körleveleket és rendeleteket küld ügyfeleinek;- a járásban csak három intézmény - Csehszlovák Állami Gazdaság (ČSŠM), autóbusz-közlekedési vállalat (ČSAD) és a járási katonai parancsnokság - feliratai nem kétnyelvűek;- a járási nemzeti bizottság minden ügyosztályán van kinevezett felelős, aki a magyar-szlovák, illetve szlovák-magyar fordításokat végzi;- a járásban a szlovák-magyar együttélés jónak mondható;- durva, soviniszta megnyilvánulásokat nem tapasztaltunk a járásban, bizonyos fokú sovinizmus inkább az 1947-ben Magyarországról áttelepített szlovákok körében nyilvánul meg.122 A 143/1968. számú alkotmánytörvény 1. cikkelyének értelmezésével nem áll összhangban az 144/1968. számú alkotmánytörvény 1. cikkelyének néhány rendelkezése. A 143. számú alkotmánytörvény 1. cikkelyének 1. bekezdése a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot csupán a cseh és a szlovák nemzet államának deklarálja, a 144/1968. számú alkotmánytörvény 1. cikkelye szerint viszont a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a cseh és a szlovák nemzetnek és azoknak a nemzetiségeknek a közös állama, amelyek ennek az államnak a területén élnek.123 93
