Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Bevezetés

a magyarság körében terjedt el, a szlovák anyanyelvű lakosság nem ismerte, így nem is használhatta e megjelölést. Méry Margit véleménye szerint, melyet a legújabb néprajzi kutatások is alátámasztanak, Mátyusföld határa a Kis-Duna, északon a Kis-Kárpátok, keleten a Zsitva folyóig terjed Szene, Szered, Vágsellye, Galánta, Érsekújvár központokkal.4

Ha az 1991. március 3-i állapotot vesszük vizsgálódásunk kiindulópontjául, vagyis az 1960-as közigazgatási törvény eredményeként létrehozott Galántai járást, akkor megállapíthatjuk, hogy a munkánkban felsorolt települések zöme - a tárgyalt időszakban önálló közigazgatási státussal bíró 48 község és 4 város közül a városok mind (Galánta, Szered, Vágsellye, Diószeg) és még 34 község - alkotja a szűkebb értelemben vett Mátyusföldjét. A Vág folyó bal partján található 10 község pedig annyira közel esik a folyóhoz, hogy nyugodtan elfogadhatjuk őket mátyusföldinek anélkül, hogy a már említett szakemberek Mátyusföldmeghatározását kénytelenek lennénk kiigazítani, földrajzi behatárolásukat módosítani.

8