Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Gazdasági-társadalmi tényezők az asszimiláció szolgálatában (198 - 1945)
nŕtási nyelvű iskolák és a szlovák tanítók nagy hiánya volt. Az iskolaügyben uralkodó szellemiséget is meg kellett szüntetni, hiszen az 1907-es Apponyi-féle iskolatörvény 27. fejezete kimondta, hogy „a népiskola feladata úgy megtanítani a nem magyar nemzetiségű tanulókkal a magyar nyelvet már a negyedik évfolyam végére, hogy azok szóban és írásban folyékonyan tudják magukat kifejezni". Ezt a magyarosítási irányt vissza kellett fordítani. A Slovenská ligáról írt tanulmányában Róbert Letz külön fejezetet szentel a nyelvileg vegyes területeken működő kisebbségi (szlovák) iskolahálózat helyzetének. E célok megvalósítására jött létre - cseh mintára (ústrední matice školská) - a Slovenská liga, amelynek első alapszabályzatát 1920-ban fogadta el a közgyűlés. A liga alapszabályzata második fejezetének 3e) paragrafusa a következőképpen határozza meg a nyelvileg vegyes területeken a Slovenská liga legsürgősebb és legfontosabb oktatási feladatait: „Segíteni az iskolaalapítással a szlovák nemzetnek.”14 A Slovenská liga képviselői egyúttal bírálták a kormányt is, mivel a dél-szlovákiai szlovák iskolaügyet előmozdítani hivatott 189/1930. számú törvényt ugyan a Nemzetgyűlés elfogadta, de azt 1938 novemberéig Szlovákia területén nem érvényesítette. A Slovenská liga életében 1921. május 5-e jelentett előrelépést. A pozsonyi városi közigazgatás első számú körzetének iskolaügyi főosztálya hozzájárult ugyanis a Školská matica Slovenskej ligy nevű szervezet működéséhez. Tevékenységük első és hathatós lépéseként Pozsonyban plakátokat ragasztottak ki a középületekre és a lakóházak bejáratára, röplapokat juttattak el a főváros azon lakosainak, akiknek iskoláskorú gyermekeik voltak, majd házról házra járva győzködték a szülőket, hogy gyermekeiket adják szlovák iskolába. „A szlovák gyermek szlovák iskolába!” - hirdették. Felhívással fordultak a módosabb hazai és külföldi szlováksághoz, hogy anyagilag és erkölcsileg támogassák a kisebbségi szlovák oktatásügyet Dél-Szlovákiában: az iskolák építését, ill. üzemeltetését. Az első kisebbségi iskolaépületet 1923. december 16-án Éberhardon adták át rendeltetésének. Ez a település a szlovákság politikai vezetői által hírhedtnek nyilvánított törvények szerzőjének, Apponyi Albertnak volt a birtoka. Ez a kezdeményezés tehát egyszerre volt üzenet és jelkép értékű. Az iskolát I. Gessay amerikai szlovák származású állampolgár építtette és patronálta az évek folyamán. A Slovenská liga az iskolák építésekor azokat a kérelmeket ítélte fontosnak, amelyeket a dél-szlovákiai szlovák nemzetiségű őslakosok juttattak el a ligának, de leginkább a kolonisták kérelmeit, akik az első csehszlovák földreform megvalósítása céljából, a belső telepítések előre meghatározott elvei, mondhatni törvényei alapján - küldetést teljesítve - jöttek Dél-Szlovákiába. A Slovenská liga 1925. szeptember 6-án Galántán nagyszabású nagygyűlést szervezett, melynek a résztvevői a csehszlovák államtól követelték a dél-szlovákiai szlovák kisebbség számára az iskolahálózat kiépítését. A Slovenská liga kitartó munkájának köszönhetően 1925. október 3-án Komáromban megnyitja első kisebbségi, tehát szlovák tanítási nyelvű polgári isko-37
