Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás az 1968-as események forgatagában
Ehhez hasonló volt az egyetemisták, főiskolások menete is. A diákok zömét a járásbeli (áttelepült vagy betelepült) szlovák szülők gyermekei alkották. A menet Galántáról indult Taksonyon és Felsőszelin keresztül. Amikor magyarellenes jelszavakat skandálva Felsőszeliben a vendéglőhöz értek (lévén köztük egy felsőszeli állami alkalmazott gyermeke is), a széliek a békés szándékú intések ellenére a csoportot enyhén kényszerítő eszközökkel szétszórták. Ezzel befejeződött a zászlós-jelszavas (Maďari za Dunaj!) menetelés. Ezek a szélsőséges megnyilvánulások több esetben próbára tették a Csemadok járási vezetésének erejét és tekintélyét is. Szerencsére a tagság ennél fontosabb dolgokkal volt elfoglalva. Ebben az időben alakultak a járás területén is a hatalmas mamutszövetkezetek, s azt a célt tűzte ki a járási vezetőség, hogy a lehetőséghez mérten ezeknek az élére magyar nemzetiségű, munkájához értő szakember kerüljön. Ennek érdekében a járási vezetőség megbízott képviselői a szövetkezetek magyar nemzetiségű párttagjaival minden esetben előtárgyalásokat folytattak. Az elképzeléseket siker koronázta. Az 1968-as események tárgyalásakor nem feledkeztünk meg a köztudatban csak a magas-tátrai értelmiségi találkozó néven ismert akcióról s annak a Galántai járásra gyakorolt hatásáról sem. A Galántai járásból három személy kapott meghívót a „Csehszlovákiai magyar kultúra és tudomány képviselőinek országos értekezletére", melyet 1968. november 23-24-én tartottak a Magas-Tátrában. A kétnapos értekezlet nagyszerűen illeszkedett az Állásfoglalás elképzeléseibe. Flatása a Galántai járásban sem múlt el visszhang nélkül. A régi kultúrházban találkozott december elején a Galántai járás értelmisége. A résztvevők zöme pedagógus volt, de már érzékelhető volt a műszaki - elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó - értelmiség jelenléte is. A Csemadok Galántai Járási Bizottságának Állásfoglalása és az értelmiségi találkozó határozata értelmében íródott meg 1968. november 19-én az a kérvény, melyet a Csemadok Galántai Járási Bizottsága a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsának címzett azzal a céllal, hogy az engedélyezze a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző intézet megalakítását Galántán. (A mai napig nem létezik ilyen állami intézmény a járásban.) A kommunista párt járási bizottsága és a Nemzeti Front vezetősége, a párt alapszervezetei és más szervezetek élénken reagáltak a Csemadok Galántai Járási Bizottságának Állásfoglalására. Egyébként a Csemadok KB 1968. március 15-én megjelent Állásfoglalását először - március 20-án - a mácsédi pártalapszervezet kommunistái üdvözölték. A javorinkai (štefánikovói) pártalapszervezet kommunistái április első napjaiban nyilvános pártgyűlésen elemezték a köztársaságban megkezdődött megújhodási folyamatokat. Támogatják a CSKP KB és az SZLKP KB javaslatait, követelik az ország államjogi átépítését, de a Csemadok központi és járási szerveinek állásfoglalását úgy értékelik, mint a köztársaság bomlasztását, szétverését eredményező dokumentumokat. 151