Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás közigazgatásának kialakulása és módosulása napjainkig
geket alkottak. A polgári közigazgatás idején a közigazgatási egységeket érintő rendeleteket általában a jegyző kapta, aki a falusi bíróval közösen járt el. Az alábbiakban a felsorolás is ilyen értelemben történik. Külön a nagyközségek, majd a körjegyzőséggel bíró községek következnek azokkal a kisközségekkel, melyek nem rendelkeztek önálló jegyzőséggel. A Magyar Korona Országainak 1895-ben megjelent Helységnévtára ennek megfelelően a járások településeit két csoportra osztotta, az ún. nagyközségekre és a kisközségekre. A nagyközségekben működő körjegyzőségek feladata volt a kisközségek állami (például anyakönyvi) képviselete (pl. Királyrév mint kisközség az alsószeli körjegyzőséghez tartozott, Hódi és Nebojsza a galántai, Nyék a hidaskürti, Tósnyárasd a kajali, Kismácséd és Németdiószeg a magyardiószegi, Barakony és Gány kisközség a nagymácsédi, Hegy és Kosút a vízkeleti nagyközség körjegyzőségéhez). A felsorolt körjegyzőségekkel rendelkező nagyközségek mellett még nagyközségi státussal rendelkezett Deáki, Felsőszeli, Nádszeg, Nagyfödémes, Pered, Pusztafödémes, Taksony, Tallós, Vágszerdahely, Vága, Vezekény és Zsigárd. Apaj akkor már a Nagyszombati járáshoz tartozott. A Vágsellyei járáshoz tartoztak az alábbi nagyközségek: Farkasd, Negyed, Sempte, Sopornya, Vágsellye - egyúttal körjegyzői központja volt Vágkirályfa kisközségnek. Körjegyzőségek: Magyarsók-Szelőce, Patta, Tornóc-Hosszúfalu, Vágvecse. Jóka és Újhelyjóka a Felső-Csallóközi járáshoz tartozott. Szered (Alsó-, Középső- és Felsőcsöpönnyel), Ábrahám és Geszt továbbra is a Nagyszombati, míg Nemeskürt, Pusztakürt és Salgocska a Galgóci, Királyfa, Borsa, Egyházfa, Hegysúr, Jánosháza (Papkörmösd, Péntek Súr) a Pozsonyi járáshoz, Németgurab, Rété és Boldogfa pedig a Szenei járáshoz. A Magyar Korona Országainak 1903-ban megjelent Helységnévtára szerint a Galántai járáshoz a következő nagy- és kisközségek tartoztak (a nagyközségek az utánuk felsorolt kisközségek körjegyzői feladatait is ellátták): Alsószeli, Deáki, Felsőszeli, Nádszeg, Nagyfödémes, Pered, Pusztafödémes, Taksony, Tallós, Vága, Vágszerdahely, Vezekény, Zsigárd, Galánta-Hodi, Nebojsza, Hidaskürt-Nyék, Kajal-Tósnyárasd, Magyardiószeg-Kismácséd, Németdiószeg, Nagymácséd-Barakony, Gány, Vízkelet-Hegy, Kosút. Királyrév most már Nádszeghez tartozott, nem Alsószelihez. Farkasd, Negyed, Sempte, Sopornya, Patta, Vágvecse, Tornóc-Vághosszúfalu, Vágsellye-Vágkirályfa, Magyarsók-Szelőce a Vágsellyei járáshoz tartozó községként szerepelt. Vagyis a községek járásokhoz történt besorolása ugyanaz, mint az 1895-ös beosztáskor. A járások és a települések járásonként beosztása 1903-tól a Monarchia bukásáig nem változott, sőt az 1886-ban elfogadott XXI. számú törvénycikk, amely a megyei törvényhatóságokról szól, 1920 decemberéig életben maradt. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság csak 1920 decemberében erősítette meg hatalmát, pozícióit a térségben. Az 1920. március 22-én kelt 210. számú törvényrendelet, amely az ideiglenes közigazgatási rendszert foglalta magában, egyelőre csak Szlovákiát érintet14
