Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás közigazgatásának kialakulása és módosulása napjainkig
te. A rendelet értelmében - ideiglenesen - megmaradtak a megyei és városi önkormányzatok jogai. A törvényhez kiadott 361/1920. számú végrehajtó rendelkezés is csak személyi kérdéseket érintő módosításokat tartalmazott. A törvényrendelet 16 megye és 95 járási szolgabírói hivatal működését hagyta jóvá. így a munkánk tárgyát képező Pozsony és Nyitra megye működését is, amelyekben a kutatásunkat érintő járások (Pozsony megye: Pozsonyi, Galántai, Szenei, Somorjai, Nagyszombati járás; Nyitra megye: Vágsellyei, Galgóci járás) továbbra is szerepeltek. Ezekben a járásokban találjuk továbbra is a bennünket érdeklő 52 települést és a közben hozzájuk csatolt részeket. Az új közigazgatási rendszer (megyék és járások), melyet az 1920. február 29-én elfogadott 126/1920. számú törvény fogalmazott meg és az 1922. október 26-án kiadott 310. számú kormányrendelet konkretizált, 1923. január 1-jétől csak Szlovákiában lépett hatályba. A törvény értelmében megváltoztatták az 1886-ban kodifikált XXI. számú törvénycikkelyt, így a megyék és városok önkormányzati jogait is, megszüntették a járási szolgabírói hivatalokat, és járási hivatalokat hoztak létre. A 16 megye helyett hat megye (Pozsonyi, Nyitrai, Vágmenti, Zólyomi, Tátraalji, Kassai) jött létre, a 95 járás helyett pedig 78. A bennünket érdeklő járások mind Pozsony megyéhez tartoztak (Galántai, Somorjai, Nagyszombati, Pozsonyi, Galgóci, Vágsellyei járás; a Szenei járás megszűnt). Az 1920. április 14-i állapot szerint a Galántai járásba tartozó községek a következők: Ábrahám, Alsószeli, Alsószerdahely (Vágszerdahely), Barakony, Boldogfa, Dunaújfalu, Egyházfa (Hasvár), Feketenyék, Felsőszeli, Galánta, Gány, Geszt, Hegy, Hegysúr, Hidaskürt, Hódi, Jánosháza, Kajal, Királyrév, Királyfa, Kisdiószeg, Kismácséd, Kosút, Magyarbél, Nagyborsa, Nagydiószeg, Nagyfödémes, Nagymácséd, Nádszeg, Nebojsza, Németbél, Papkörmösd, Páld, Pénteksúr, Pusztafödémes, Rété, Sáp, Szene, Szered, Taksony, Tallós, Torony, Tósnyárasd, Vága, Vezekény, Vízkelet, Zone. Deáki, Farkasd, Negyed, Pata, Pered, Sempte, Sók, Sopornya, Szelőce, Tornóc, Vághosszúfalu, Vágkirályfa, Vágsellye, Vecse és Zsigárd a Vágsellyei járáshoz tartozott. A Somorjai járáshoz tartozott Jóka és Újhelyjóka, a Nagyszombatihoz a három Csöpöny (Alsó-, Felső-, Középső-), a Galgóci járáshoz Nemeskürt, Pusztakürt és Salgocska, a Bazini járáshoz pedig Németgurab (Nagygurab). Az e törvény alapján kiépített megyék 1928. június 30-ig működtek, amikor is a központi törekvések eredményeként az 1927. július 14-én hozott 125/1927. számú törvény értelmében a kormány a szlovákiai megyéket megszüntette, és kiépítette a tartományi rendszert Pozsony székhellyel. A járások hálózata egyelőre megmaradt, jelentős önkormányzati jogokkal. Az 1938-as bécsi döntés után megalakult Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, melynek tartozéka volt a Galántai járás is a következő községekkel: Alsószeli, Felsőszeli, Galánta, Hódi, Nemesnebojsza, Nagyfödémes, Nagymácséd, Taksonyfalva (Pallóé, Sárdi-telep), Vága, Hidaskürt, Feketenyék, Jóka, Újhelyjóka, Szenckirályfa, Dunajánosháza, Hegysúr, Nagyborsa, Papkörmösd, Pénteksúr, Magyarbél, Dunasáp, Dunatorony, Dunaújfalu, Né15