Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A magyar oktatásügy helyzete a Galántai járásban
Dolník Erzsébet kimutatásai szerint az 1993/94-es tanévben a magyar nemzetiségű óvodáskorú gyerekek 22,85%-a nem magyar nevelési nyelvű óvodába járt, az 1996/97-es tanévben ez az arány már 23-24% volt. Az alapiskolásokkal kapcsolatban a szerző megjegyzi: 1989/90-ben a magyar tanulók 22-23%-a járt szlovák iskolába, az 1993/94-es tanévben 20,66%-a. A középiskolások esetében az arány 1993/94-ben: a magyar nemzetiségű gimnazisták 20,71%-a (1183) tanul szlovák gimnáziumokban, a szakközépiskolák esetében ez az arány 36,8% (2420 tanuló); a szakmunkásképző iskolákban 52,20% (5932 tanuló). Dolník Erzsébet szerint az 1993/94-es tanévben a Galántai járás 4448 óvodáskorú gyermeke közül 1850 magyar nemzetiségű. Ebből a 24 önálló és 9 közös igazgatóságú óvoda 56 osztályába 1303 gyermek jár, tehát a magyar gyermekek 70,43%-a (vagyis a magyar gyermekek 29,57%-a szlovák óvodába jár). A járás 78 alapiskolájából 30 magyar. A 17 563 iskolaköteles gyermek közül 6237 magyar nemzetiségű, 4804 (77,02%) jár magyar tanítási nyelvű alapiskolába, 1433 (22,98%) pedig szlovák tanítási nyelvűbe. A járási pártbizottság 1969. március 25-i kimutatása szerint a Galántai járás 14 településén csak szlovák tanítási nyelvű iskola működik, kettőben (Boldogfa és Alsóhatár) csak magyar tanítási nyelvű. Öt szlovák többségű és 28 magyar többségű községben működik szlovák és magyar tanítási nyelvű iskola. Két szlovák többségű községben (Salgocska, Pusztakürt) nincs iskola, tehát az iskolaköteles gyermekek a szomszéd községek iskoláit látogatják. A 3276 óvodáskorú gyermek 59,3%-a szlovák nevelési nyelvű, 40,7%-a pedig magyar nevelési nyelvű óvodába jár. A járásban 44 szlovák, 21 magyar nevelési nyelvű óvoda működik, 7 óvoda pedig közös igazgatású. A törvényben elfogadott irányszámok miatt több helyen nem lehet sem magyar, sem szlovák nevelési nyelvű osztályt nyitni. A pártbizottság beszámolója több megoldási lehetőséget tartalmaz: 1. a közös igazgatású óvodákban meg kell kezdeni a csoportos oktatást; 2. az illető óvodák (a szlovák vagy a magyar) kérjenek kivételt, ha a gyermekek száma megközelíti az előírt létszámot, amelynél már osztályt lehet nyitni; 3. más lehetőségeket is mérlegelni kell. Problémás falu Alsószeli, ahol közös igazgatású óvoda működik, de a helyi nemzeti bizottság és a szülők azt szeretnék, ha magyar és szlovák nyelvű óvoda külön működne a faluban. Ez a lehetőség a közeljövőben valósággá válhat, mert a falu fejlesztési tervében szerepel az új óvoda felépítése. A következő problémás falu Kismácséd, ahol a lakosság 57,1%-a magyar nemzetiségű, ám gyermekeik nem járhatnak magyar óvodába, mivel a gyerekek összlétszáma 36, ez pedig nem teszi lehetővé, hogy két osztályt (magyart és szlovákot) nyissanak. A beszámoló javasolja az óvodában a kétnyelvű oktatást. Rétén a magyar lakosság részaránya 48,1%. Nincs magyar tanítási nyelvű óvoda, de az alapiskola alsó tagozata (1-5. osztály) működik. Ez nagyon fontos észrevétel, mert a nevelési intézményeknek egymásra kell épülniük: ha nincs óvoda, tehát utánpótlás, leépül az alsó tagozatos alapiskola is. 133