Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A magyar oktatásügy helyzete a Galántai járásban
Vágsellyén viszont a városi nemzeti bizottság nem akar magyar tannyelvű osztályt nyitni, mert a 140 óvodáskorú gyermek közül csak 22 a magyar óvodába jelentkező. Tósnyárasdon csak szlovák nyelvű óvoda működik annak ellenére, hogy a falu lakosságának 58,5%-a magyar nemzetiségű. Legkirívóbb eset Nagyfödémes példája. A falu 75,4%-a magyar nemzetiségű, de nincs magyar tanítási nyelvű óvodája. A falu egyetlen (szlovák) óvodáját 66 magyar nemzetiségű gyermek látogatja. A pártbizottság döntése értelmében 1969. november 1-jétől meg kell nyitni a magyar nevelési nyelvű óvodát. A beszámoló szerint az óvodai képzésben talán az a legnagyobb szakmai fogyatékosság, hogy 11 szlovák óvoda és iskola, valamint 7 magyar óvoda és iskola között nincs meg a kellő szakmai egymásra kötődés. Az óvodákban biztosított a szakképzett oktatás. A 248 (158 a szlovák, 90 a magyar óvodában) óvónő közül 230 rendelkezik szakképesítéssel. A maradék 18 óvónő közül 12 levelező tagozaton folytatja tanulmányait, hat pedig csak meghatározott időre van alkalmazásban. Ma már megállapítható, hogy például Tósnyárasdon magyar óvoda hiányában 1972-ben megszűnt a magyar tanítási nyelvű alapiskola, s még 1990-ben sem tudták felújítani, mint az megtörtént Alsóhatár vagy Hosszúfalu esetében. A nagy falvak példája volt Nagyfödémes: a magyar óvoda „hiánya” elősegítette a magyar iskola leépülését. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az iskola igazgatója nem magyar nemzetiségű volt, hanem magyarul beszélő áttelepült.) A kilencéves alapiskolákkal kapcsolatban a beszámoló megállapítja, hogy a járásban működő 99 iskola közül 47 a teljes szervezettségű (29 szlovák és 18 magyar tanítási nyelvű iskola), azaz 1-9. osztályokkal és 52 az ún. kisiskola (1-5. osztályokkal), ebből 35 kisiskola szlovák, 17 pedig magyar tanítási nyelvű. A 20 tanulónál kisebb létszámú kisiskola 7 van a járás területén. Öt szlovák (Nová Osada, Hurbánfalva, Nový Svet, Javorinka és Štrkovec), valamint két magyar (Egyházfa és Tornóc). A szlovák iskolák közül az első négy kolónia területén van. Tornócon, a valamikori magyar többségű faluban pedig az iskola 1972-ben megszűnt. A járásban az iskolaköteles gyermekek száma 22 706. Ebből 8211 (36,16%) magyar tanítási nyelvű, a többi (14 495, 63,84%) pedig a szlovák tanítási nyelvű iskolákat látogatja. Jelen pillanatban - mondja a beszámoló - közös igazgatású iskola nem létezik a járás területén, mert 1968. augusztus 1-jével megszűnt Nádszegen és Pereden a közös igazgatású kilencéves alapiskola. A szlovák tanítási nyelvű iskolákban 660 pedagógus tanít, ebből 108-nak nincs megfelelő képesítése (16,36%). A magyar iskolákban 408 pedagógus oktat, ebből 44 (10,78%) szakképzetlen. A pártbizottság beszámolója a szlovák iskolák tanítóhiányát a következőképpen indokolja: „nagyon nehéz tanítót szerezni a nemzetiségileg vegyes lakosságú falvakba, mert itt a tanítónak nagyon nehéz a helyzete. Példának okáért a nádszegi szlovák tanítási nyelvű iskola 251 tanulója körül 216 magyar nemzetiségű, Szelőcén a 305 közül 181, Tallóson a 80 közül 41, Vágkirályfán a 81 közül 70, Jókán a 314 közül 179 magyar nemzetiségű. A szlovák iskolákban összesen 2170 olyan gyermek jár, akiknek a szü134
