Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

A Csemadoktól a magyar politikai mozgalmak megalakulásáig

15. A Csemadoktól a magyar politikai mozgalmak megalakulásáig A Csemadok megalakulását a járás magyarsága érthető módon rejtett ováció­val fogadta. Elsősorban annak örülhetett a szlovákiai magyarság, hogy 1949. március 5-től törvényes keretek között folytathatta népművelő tevékenységét, ápolhatta kultúráját, amelynek gazdag hagyományaira építhetett már az 1918-1938 közötti időszakban is. A mai kutató számára már az is furcsa, hogy a hatalom embere, mint példá­ul Ondrej Pavlik tájékoztatásügyi és népművelésügyi megbízott - aki részt vett a nemzetállam stratégiájának kialakításában -, a pozsonyi alakuló közgyűlésen hangsúlyozta, hogy „közös feladatunk küzdeni a nemzetiségi előítéletek ellen”. Ez lett egyik alapvető feladata a megalakulandó Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének. Pavlik ugyanakkor azt is kijelenti, hogy „nagy hiba len­ne, ha valaki azt gondolná, hogy ez a kultúregyesület a csehszlovákiai magyar lakosság érdekeinek valamilyen védelmezője lesz”. Az SZLKP BK Elnöksége 1954. március 12-én határozatban mondta ki: „A Csemadok nem a csehszlová­kiai magyarok érdekvédelmi szervezete, nem politikai párt, hanem kulturális szervezet. " Ez a határozat elsősorban a kommunista párt magyar nemzetiségű tagjainak szólt, akik számuk gyarapodásával egyre inkább bátrabbá váltak. A demokrati­kus centralizmus értelmében a magyar nemzetiségű párttagok is kötelesek vol­tak a párt irányvonalát Csehszlovákia összes nem politikai - később az ún. Nemzeti Frontban egyesített - szervezetében érvényesíteni. A Csemadok 1969. március 17-18-án megtartott X., rendkívüli közgyűlése a megnevezésből törölte a „dolgozók” kifejezést, és helyére a „társadalmi” ki­fejezés került. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a Csemadok már nemcsak a dol­gozók (proletariátus), hanem az egész csehszlovákiai magyar társadalom képvi­selője, azaz érdekvédelmi szervezet. Az ún. normalizáció időszakában (1972-ben) a Csemadokot törölték a Nem­zeti Front tagjai közül, és a kulturális minisztérium hatáskörébe helyezték. Az SZLKP csak 1987 januárjában változtatta meg határozatát, és a Csemadok újból tagja lett a Nemzeti Frontnak. A Csemadok-alapszervezetek alakuló gyűlésének különleges protokollja van (a Galántai járásban is). Nem alapszabálya, protokollja. Ugyanis a központi uta­sítások alapján 20 megjelent személy alakíthatott - ez alapszabály - alapszer­vezetet. Erre az alakuló közgyűlésre meg kellett hívni a település elöljáróit - a komisszárt vagy a helyi nemzeti bizottság elnökét, a CSKP alapszervezetének elnökét, a tömegszervezetek vezetőit (Csehszlovák Ifjúsági Szövetség stb.), a 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom