L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
nem jön, akkor már megszólják. Gyakran egymástól is érdeklődtek a pletykásabb személyek, hogy kiderítsék, X vagy Y sírjánál látták-e a gyerekeit. Aki nem tud valamilyen okból kimenni a temetőre (pl. beteg), az otthon szokott gyertyát gyújtani, amit legtöbbször az ablakba tett. De, lényegében vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül szoktak otthon gyertyát gyújtani azokért a hozzátartozókért is - amint ez a fentiekből is kitűnhetett -, akik nem a rudnai temetőben nyugszanak, hanem máshol, vagy pedig a háborúban estek el: Tudod, mink úgy szoktuk, Aranyidán is vannak dédnagymamák meg mi, oszt amíg a nagymama is élt, elküldték hamarább egy-két hétel egy csomag gyertyát, vagy valamit, hogy tegyék rájok helyetek is. Nagyapám monta, hogy azelőt szoktak othon is meggyútani az ablakba gyertyát másokér, meg oszt Amerikába vét neki testvére, aki meghalt. ❖ Amikor az édesanyám bátya meghalt a katonaságnál, azt monta anyám: gyúcsunk gyertyát, mer aszongya ha igazság, ha nem, hagy égjen neki is, hagy legyen világoság. Őérte mindig gyútotunk othon gyertyát. A temetőbe a kereszthez is szoktunk teni gyertyát, meg othon is szoktam gyútani az ismeretlen halotakér, meg azokér, akik régeben haltak meg. Mindig gyútok ot a veranda ablakba oda ki. Oszt úgy mondom magamba, hogy kinek gyútotam. A helybéli roma származású lakosok is hasonlóan cselekednek: Mink is gyútunk gyertyát, ha hazagyövünk a temetőről. Mer mindenki nem fekszik iten Rudnán, meg mindenkihez nem lehet elmeni, meg mesze is vanak sokan, hát azér gyútunk értek is ithon, hogy megemlékezünk rólok is. Elsősorban a katolikus vallásúakra jellemző, hogy szoktak otthon mindenszentek alkalmával gyertyát gyújtani és imádkozni is a halottakért. Egyik római katolikus adatközlőm például az asztal alá is szokott gyertyát tenni, amelyet a bűnös lelkekért gyújtott, s ezekért imádkozni is szokott: De gyútotunk mink is gyertyát othon. Én most is gyútok mindszentkor. Ugye, mi katolikusok vagyunk, úgy tanultuk, hogy a jók a menyországba jutnak, a roszak a pokolba. De vanak a félroszak, akik a tisztítótűzbe vanak. Hát a tisztítótűzbe levőkér gyútunk az asztal alat gyertyát. Az asztal alá teszük a tisztító tűzbe szenvedőkért. Én most is égetek mindszentkor is. Le szokok teni az asztal alá értek is. Mer ők majd kiszabadulnak, és ha gyertyát gyútunk, azal szabadítsuk őket. Hát én mindig imádkozok értek, néha még estéken is szokok imádkozni azokér is, azokér a halotakér, akikér soha senki nem imádkozik. Mindig azokér is egy Miatyánkot imádkozok. Mindenszentek alkalmával nem csupán a jelenlegi temetői keresztnél gyújtanak gyertyát, hanem a Toronka mellett álló keresztnél is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem csupán a katolikusok, hanem más vallásúak is. A Toronka fö148
