L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
Én minden szombaton viszek a kereszthez virágot, mind az uramra. Ilonka is gondoza, neki három vázája is van ot, meg ültetet is oda virágot. Mindszentkor gyertyát is égetnek ot. Meg énekeltek is a keresztnél. Hatkor harangoztak. Mer régeben sötétkor jártak a temetőbe gyertyát égetni. Elvégeztük a munkát, oszt mentünk a temetőre. Szólt a harang hat órakor a Toronkába. Oszt mentünk fel katolikusok énekelni a kereszthez énekeket, katolikus valásos énekeket. Olyan halotas énekeket. Énekeltünk, meg imádkoztunk. Valamikor a hatvanas évekbe szűnt ez meg. A temetői keresztnél nem csupán a katolikusok, hanem más vallásúak is szoktak gyertyát gyújtani. Ennek a szokásnak több magyarázata is van. Általában azt tartják, hogy az eleset katonákért, a névtelen sírokér, a Jézuskaér, szóval az ismeretlen halotakért gyújtanak itt gyertyát. Több olyan sír is van a temető azon részében, ahová a katolikusok temetkeznek, amelyeket év közben nem gondoznak, azonban mindenszentek alkalmával feldíszítik és gyertyát vagy mécsest is gyújtanak rajtuk. Ezek a sírok azoké a bányászoké, akik más községekből jöttek a rudnai bányára dolgozni és itt is laktak a faluban, így ide is lettek eltemetve. Mivel a közvetlen hozzátartozók is elhunytak, s a gyerekeik, unokáik már nem a faluban laknak, így év közben nem áll módjukban gondozni a sírokat. Mindenszentek előtt azonban eljönnek rendbetenni és feldíszíteni, valamint gyertyát vagy mécsest is gyújtanak rajtuk: Azok a sírok ot fent azoké, akik valamikor it dolgoztak Rudán a bányán, valahonan ide gyötek, például az aranyidásoké. De a hozátartozók már nem itt laknak, oszt nincs aki gondoza, mer meszeb laknak. De mindszentkor ezek azér legtöbször el szoktak gyöni, oszt tesznek rájok koszorút vagy virágot meg gyertyát is szoktak égetni. A faluban sokan vannak olyanok, akiknek hozzátartozóik a szomszédos falvakban, vagy távolabb nyugszanak. Ők is meglátogatják ezeket a sírokat, általában mindenszentek előtt egy nappal, vagy pedig mindenszentek napjának délelőttjén. Abban az esetben, ha nagyon közeli a hozzátartozó, koszorút is szoktak vinni a sírra és gyertyát is égetnek. Ilyenkor úgy illik, hogy a rokonokhoz is bemenjenek egy kis időre. A rokonok is elvárják, hogy meglátogassák őket, s ha nem így történik, akkor sértődés lehet belőle. Ez egyébként kölcsönös, hiszen Rudnára is jönnek a temetőre a szomszédos falvakból rokonok. Az utóbbi évtizedekben nagyon megkönnyítette a helyzetet, hogy sokan rendelkeznek személygépkocsival, így aránylag rövid időn belül eljuthatnak a környező falvakba. Azelőtt Kőrösbe sokszor gyalogosan mentek át, mivel a dombon keresztül vezető út jóval rövidebb, mint az országút, amely Rozsnyón és Berzétén keresztül vezet oda. A század első felében néhányan Berzétére és Rekenyeújfaluba is gyalogosan mentek, majd az autóbusz-közlekedés megindulásával már nem. A faluközösség elvárja, hogy a messzebb lakó közeli hozzátartozó is hazalátogasson mindenszentek alkalmával, különösen akkor, ha a szülők fekszenek a rudnai temetőben. Ezt az idősebb asszonyok általában figyelik is, s ha valaki 147
