Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Hőgye István: A település történetének vázlata 1945-ig
Az 1828. évi országos összeírás adatai szerint Kisgéresen 54 házas, telkes jobbágy családfő élt, 3 házas, 3 házatlan zsellér, 32 felnőtt férfi, 10 nő (16 évnél idősebb, önálló), 1 szolga, 1 szolgáló, 1 hivatalnok. Volt 57 ház, 92 kapás szőlő, 95 ökör, 23 tehén, 29 borjú, 7 ló, 33 sertés. A szőlőket használó idegeneket is összeírták: Páricsi János, Borissza András, Illés Ferenc, Filep András, Bácskái Mihály, Farkas András, kik összesen 46 kapás szőlőt használtak. Az összeírásokban először jelent meg zsidó, Kiár Izsák házatlan, házat bérelt, 4 családtaggal és 1 szolgálóval élt. A község elöljárói: Helmeczi András bíró, Karakó András, Illés István, Kovács István hitesek, az elöljáróságban Helmeczi István és Berta András a telkes jobbágyokat, Miklós Iván és Radi István a zselléreket képviselte.8 Az 1848 előtti különféle országos kimutatásokban előforduló községi adatok: Az 1784-87 között keletkezett első magyarországi népszámlálás szerint Kisgéres a Zemplén vármegyében összeírt helységek között betűrendben a 163. Birtokosa a Leleszi Convent, a házak száma 81, a családoké 97, népesség 670 fő, kik között a férfiak száma 346, közöttük házas 131, nőtlen 215, nők száma 324 fö. A férfi lakosság foglalkozását így rögzítették: 1 pap, 1 nemes, 58 paraszt, 69 polgár és paraszt örökös, 44 zsellér.9 Az 1816-ban készült, Szathmáry Károly Zemplén vármegyei leírásában a népesség számáról nem ír, annyit jegyez meg, hogy református magyarok lakják, földesura a leleszi uradalom, jó fekete, nyirok földje kitűnő búzát terem, határát két nyomásban műveli, erdeje, rétje kevés, „de ezen szükségét az Uradalom a Keresztúr nevű puszta határból szokta a lakosoknak kipótolni. Az ide való nép a barom tenyésztést, mezei munkát és a szomszéd Kírályhelmec határban lévő szőlő mivelést gyakorolja".10 A Nagy Lajos-féle statisztikai összefoglalóban 153 ház, 1131 lakos szerepel, kik közül 13 katolikus (római és görög), 6 zsidó, 1112 fő református.11 A községhez tartozó Puszta-Keresztúr határáról pontos mérnöki felmérés készült 1843. április 21-én, amely használók szerint kimutatja dűlőnevek megnevezésével a szántó, kaszáló, nádasok, erdők területeit. Fontosabb szántóföldek: Méhes-szög, Eperieske, Dócshomoka, Részhomoka, Méhesszög homoka, Szőlőhomoka, Nagy András homoka, Egyházhomok, Szőllős, Szőliős felső, Szőllős alja, Tizenkét föld, Ordító homoka, Szent Egyház homoka, összesen 739 hold, 265 n. öl. Kaszálók: Csermák tónál, Uras tónál, Belső Perselt, Felső rét, Haraszt, Uraság tónál, Nagy András-alján, Fenek haraszton, Dobos Molyván, Szög haraszton, a Bitang homoknál, Tót Jánosnál, Haraszt fenékben, Lopó szög, Varga rét, Nagy rét, összesen 341 hold, 159 n. öl. Tavak, erek, nádasok: Csukás ér, Kupi tó, Csermák tó, Uras tó, Pap sziget, összesen 678 hold, 648 n. öl. Az erdők összesen 239 hold, 298 n. öl. A felmérés szerint Puszta-Keresztúr határa 2052 hold, 270 n. öl területű volt. 12 8 Zlt. IV-1005/c. 1828. évi országos összeírás, Kisgéres. 9 Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás, 1784-1787. Bp. 1960 Szathmáry Károly: Zemplén vármegye leírása 1816. OSZK. FM. 1/3463. sz. " Ludovico Nagy: Notitia Politico... Pest, 1828. 443. ,J Zlt. VII.2/c. Tagosítási iratokban 1843. ápr. 21-ei felmérés. 53
