Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Hőgye István: A település történetének vázlata 1945-ig
Fényes Elek 1851 -ben kiadott statisztikai müvében a következőket írta: „Szántóföldé 906 hold s bő termékenységü, rétje, erdeje kevés. 3 róm. kát.., 1072 ref., 6 zsidó lakja, református anyaszentegyházzal.13 Az úrbéri megváltás és tagosítás után 1866-ból maradt földkönyv, amely szintén Keresztúr-puszta felmérését tükrözi Metzner Antal mérnök térképszelvényei alapján, 180 kisgéresi lakos nevével, használatukban lévő belsőség, szántó, rét feltüntetésével megjelöli a község birtokát: erdő 5 hold, rét a Lázrét és a Radi határnál 11 hold, 720 n. öl, a nádasban 7 hold, 560 n. öl. A Leleszi Prépostság birtoka 57 hold, 525 n. öl szántó, 554 hold, 417 n. öl rét és kaszáló. A kimutatás érdekessége, hogy megkülönböztetésül a lakosok ragadványneveit is feltüntetik.14 A megváltás utáni birtokgazdálkodásra vonatkozó iratokat a trianoni békeszerződés - iratcsere-egyezménye nyomán - a csehszlovákiai hatóságoknak adta át, melyek nem találhatók meg, így a kis parasztgazdaságok működése nem követhető. 1893-ban a 100 holdnál nagyobb birtokosokról országos kimutatás készült, amelyből tudjuk, hogy Kisgéresen a községnek mint közösségnek 362 hold földje volt, melyből 16 hold szántó, 7 hold rét, 199 hold közös legelő, 59 hold erdő, 81 hold használatlan terület. A Leleszi Prépostság birtokolt 580 holdat, melyből 322 hold szántó, 175 hold legelő, 64 hold erdő, 19 hold használatlan terület. A község határához tartozó Keresztúr-pusztán a Leleszi Prépostságnak 468 kh tulajdona volt, melyből 44 kh szántó, 123 kh rét, 207 kh legelő, 33 kh erdő, 61 kh használatlan terület.15 Az 1897. évi Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv szerint 258 kisgazdaság működött, a község határának művelési ágak szerinti megoszlása pedig a következő volt: szántóföld 1532 kh, kert 29 kh, rét 978 kh, szőlő beültetve 1 kh (a gazdák szőlője a helmeci határban volt), legelő 323 kh, erdő 192 kh, nem termő terület 298 kh, összesen 3353 kh. Állatösszeírásból: egyes lófogat 1, kettős 53, hármas 4, ökörfogat kettős 55, tehénfogat 2.16 Viga Gyula tanulmányában az 1895. évi állatállományról a következő adatokat közölte: szarvasmarha 457 db, ló 157 db, sertés 567 db, juh 1756 db, melyek bizonyítják, hogy a népességhez képest 1-1 család jelentősebb állatállománnyal rendelkezett, mint a környező községekben. 17 A mezőgazdasági statisztikák a későbbiekben is hasonló arányú állatállományt közöltek, jelentős baromfitenyészetekkel, méhészettel. A századfordulón mára gyümölcstermesztés is jelentős 1912-ben a királyhelmeci erdőőr-védkerülethez tartozott Kisgéres közösségének volt úrbéri erdőbirtokossága, az erdőőri kerülő gondjaira 65 kh erdő tartozott, melyért a közösség 15 korona készpénzt, 2,1 hl rozsot, 12,4 hl burgonyát mint természetbeni juttatást fizetett az erdőőrnek. Ugyanez az erdőőr látta el a királyhelmeci őrzést is. 18 13 Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára. II. Bp. 1851. 44. 14 Zit. VII-2/C. Tagosítás! irodalom. Kisgéres földkönyve, 1866. 15 Baross Károly: Magyarország földbirtokosai. Bp. 1893. 853. 16 Mezőgazdasági Statisztika 1897. I. 21. 17 Viga Gyula: Hármas határon. Miskolc, 1996. 51. '* Zlt. IV-B. 1418. Egyesületek No. 128. Erdőterületek őrzése. 54
