Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Boros László: Táj és ember. A falu ökológiai feltételei, táj- és emberföldrajzi összegzés
A fontosabb szántóföldi növények termésátlagának alakulása a kisgéres-perbenyiki szövetkezetben tonna/ha (Kis Tóth László elnök adatai alaoiánt Szántóföldi növény 1990-1994 1995-1996 1997 Őszi búza 6,6 ________5,3 4,5 Rozs 3,6_______ 3,2 3,0 Árpa 4,7 4,3 4,0 Kukorica (szemes) 5,7 7,5 6,5 Borsó 3,5 2,7 1,1 Repce 2,5 2,0 3,3 Takarmányrépa 90,0 75,0 70,0 Dohány 1,7 1.7 2,2 Lóhere (szénában) 7,0 _______6,5 6,5 Lucerna (széna) 8,0 8,0 8,0 9. táblázat A szántó vetésszerkezetének alakulása a kisgéresi szövetkezetben az 1988—1997. évek átlagában (Kis Tóth László adatai alapján) Szántóföldi növény Vetésterület (ha) % Őszi búza 500 36,9 Rozs 120 ____________ö£__ Árpa 40 3,0 Kukorica 250 18,5 Ebből siló 125-Napraforgó 100 7,4 Repce 100 7,4 Takarmányrépa 10 ___________0J_ Dohány 10 0,7 Lóhere 60 4,4 Lucerna 64 4,7 összesen 1354 100,0 10. táblázat 392 ha (21,9 %) rét és legelő, 40 ha (= 2,2 %) szőlő. Az utóbbi egy-másfél évtizedben a folyamatosan emelkedő termelési költségek (energia, gépi berendezések, műtrágya, növényvédő szerek stb. árának gyors emelkedése) következtében csökkentek a föld megművelésére fordítható erőforrások, ami a szántóföldi növények terméshozamának és termésátlagának visszaesését eredményezte (9. táblázat). A szövetkezetben szőlőművelési ágazat nincs, de a falu életében jelen van. Keleti Károly statisztikájából tudjuk, hogy a felső-bodrogközi szőlő-bortermelő községek között 1873-ban Királyhelmec (390 hold), Szerdahely (262 hold) és Nagykövesd (125 hold) mögött Kisgéres a negyedik helyet foglalta el. Ezen összeírás során 187 szőlőbirtokos 111 hold (= 63,9 ha) 957 öl szőlőkertjében 400 hl fehérbort 32
