Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Sz. Tóth Judit: A jeles napok szokásai
asszonyt elvitték felkontyolni új asszonynak. Ma már az idősek rosszallása ellenére újasszonforgatás van, a Hej, menyecske, menyecske... kezdetű dalra táncoltatják. Csak említést teszünk a lakodalom szokásköltészetéről. E században a vőfélyek birtokában a vőfélyversek több variánsa volt használatban, illetve variálódott. A lánykéréskor mondott hosszadalmas bibliai történetek, példabeszédek pedig aránytalanul megnövelnék az írás terjedelmét. A versekben is keveredik a biblikus, a tréfás hang és a kollégiumi költészet deákos nyelve. Példaként álljon itt a lakodalmi szokássor végén egyetlen vőfélyvers, az új asszonyt beköszöntő. Kontyoló újasszony-felköszöntő Szerencsés jó reggelt éltes öregeknek, Tisztes asszonyok- ifjak-, szüzeknek, Minden hivatalos tisztes vendégeknek, Sorban forgó táncos, pajkos legényeknek. Az örömet, melyet tegnap elvesztettem, Ma már ebből örökre kévéket kötöttem, Minden bánatomat azzal eltemettem, Hogy fejkötőm fejem lágyára tétettem, Oh, ébren vagyok-é, avagy álmodozva, Gyönyörűségekkel halmaim oldozva, A szent angyalokkal menyben táborozva. Most vagyok a világ kellős közepébe, Mert magamnak vagyok a menyegzőjébe, Járok a narancsok fáknak erdejébe, Jó szagú balzsamok kertem közepébe, Most van meg az öröm, melyet csak képzeltem, Mátkámat az éjjel bátran megöleltem, Három szál örömet tisztán megszemléltem, Nincsen oly boldogság, melyet ma elnyertem. Egy új asszonyt hoztam, uraim, lássátok, Épkézláb szemvilág, megvizsgálhatjátok (Táncoljatok vele, csak el ne rántsátok!) Az ilyen nagy lakodalmat nem mindenki tudta megrendezni. Vagy ha lett volna miből, de a szülők ellenezték a fiatalok választását, s nem egyeztek bele a házasságba, akkor sem rendezték. Olykor a legény még nem töltötte le a katonaidejét. Kisgéres múltjának messzi környéken nevezetes eleme volt a lányszöktetés. 11 Itt bizony sokszor előfordult, hogy a legény elszöktette magához a lányt, olykor a szülő (szülök) tudtával. A falu előtt azonban a kongózás révén került nyilvánosságra a kapcsolat. A legények nagy zajt csapva vonultak végig a falun a két ház " A szegény bodrogközi családokban bizony gyakori volt a lányszöktetés. ezt a falu jobban elnézte, mintha nem felelnének meg mindenben a lakodalom hagyományos rendjének. BALASSA i. m. 173. 235
