Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Siska József: Népi táplálkozás - hagyományos ételek
A máiét kukoricalisztből vízzel keverik ki. Langyos helyen állni hagyják, míg meg nem édesedik. A pávakalácshoz hasonlóan készítik a továbbiakban. A csöröge tésztájába liszt, só, cukor, tejfel vagy aludttej, tojás, bor, esetleg rum kell. Romboid alakúra szabdalják. Egyik sarkát a nyers tészta közepén vágott nyíláson áthúzzák. Zsiradékban sütik meg. Tetejét porcukrozzák. Kalácsok vagy kőttesek Mindkét elnevezés használatos azokra a zárt térben sütött tésztákra, amelyek alapanyaga búzaliszt, tojás, tej, vaj, cukor és élesztő. Az üres kalácsoknak háromféle változata ismert a községben. A fonott kalácsot újévre, nagypéntekre és pünkösdre sütötték. A karácsonyi kántálók kapták a cipót, a lakodalomra pedig nagyméretű, kerek, sokszor saját tésztájával díszített menyasszonykalácsot készítettek. Ezzel kínálták esküvőre menet a hívatlanokat, bámészkodókat és - kontyolás után - a násznépet. A nagybéles közepén töltött, két tésztalapból áll. Tölteléke lehet: túró, káposzta, tejbegríz, tejberizs, tejbedara, lekvár, faeper. A kisbéles batyu formájú, kapros túró-, lekvár- vagy lekváros túró-töltettel. A kifli patkó alakú, amelybe mákot, diót, lekvárt tekernek. A rétesbe — a felsoroltakon kívül - tesznek fahéjat, kakaót, meggyet. A darázsfészek a rétes nyersen felszeletelt változata, amelybe diót és kakaót raknak, ízlés szerint. Már csak az idősek emlékeznek arra, hogy főtt, cukrozott sütőtökkel is töltöttek nagybélest és rétest a Bodrogközben. Kőttesből csináltak pogácsát is, krumplival vagy borsozva. A különféle süteményeket, amelyeket az idősebbek napjainkig kalácsnak hívnak, az első világháborút követően kezdték intenzíven készíteni. A piskóták, szálikálisok, vajasok, hájasok különböző változatai először a lakodalmakon, keresztelőkön, majd az esztendő ünnepnapjain jelentek meg, háttérbe szorítva az élesztő nélküli, majd a kőttes tésztájú kalácsokat. A már említett ismétlő oktatás játszott ezen ételféleségek elterjesztésében is jelentős szerepet. A bobájkát a karácsonyi vacsorához készítették, mákkal öntötték meg. A közhiedelem szerint egészség- és termékenységvarázsló étel volt. A kelt tésztából készült puffancs (fánk) szilvalekvárral töltött és töltetlen változatát napjainkig sütik disznózsírban vagy olajban. Főtt tészták Liszt, só, tojás összegyúrásával készítik. Vékonyra nyújtják, majd felvagdalása előtt egy kicsit szikkasztják. Lehet belőle levesbetét vagy ízesített haluška. A paszulyleves egyik változatába kézzel csipkedik bele a tésztát, ennek neve: csipkedli. A reszelt levesbetétet gombódának hívják. Cérna vastagságúra vagdalják a baromfihúsokból készült levesekhez a metélkét, disznóhúsleveshez a kis kocka alakú lecskét. 214
