Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Siska József: Népi táplálkozás - hagyományos ételek

A máiét kukoricalisztből vízzel keverik ki. Langyos helyen állni hagyják, míg meg nem édesedik. A pávakalácshoz hasonlóan készítik a továbbiakban. A csöröge tésztájába liszt, só, cukor, tejfel vagy aludttej, tojás, bor, esetleg rum kell. Romboid alakúra szabdalják. Egyik sarkát a nyers tészta közepén vá­gott nyíláson áthúzzák. Zsiradékban sütik meg. Tetejét porcukrozzák. Kalácsok vagy kőttesek Mindkét elnevezés használatos azokra a zárt térben sütött tésztákra, amelyek alapanyaga búzaliszt, tojás, tej, vaj, cukor és élesztő. Az üres kalácsoknak há­romféle változata ismert a községben. A fonott kalácsot újévre, nagypéntekre és pünkösdre sütötték. A karácsonyi kántálók kapták a cipót, a lakodalomra pedig nagyméretű, kerek, sokszor saját tésztájával díszített menyasszonykalácsot készítettek. Ezzel kínálták esküvőre menet a hívatlanokat, bámészkodókat és - kontyolás után - a násznépet. A nagybéles közepén töltött, két tésztalapból áll. Tölteléke lehet: túró, káposz­ta, tejbegríz, tejberizs, tejbedara, lekvár, faeper. A kisbéles batyu formájú, kapros túró-, lekvár- vagy lekváros túró-töltettel. A kifli patkó alakú, amelybe mákot, diót, lekvárt tekernek. A rétesbe — a felsoroltakon kívül - tesznek fahéjat, kakaót, meggyet. A darázsfészek a rétes nyersen felszeletelt változata, amelybe diót és kakaót raknak, ízlés szerint. Már csak az idősek emlékeznek arra, hogy főtt, cukrozott sütőtökkel is töltöttek nagybélest és rétest a Bodrogközben. Kőttesből csináltak pogácsát is, krumplival vagy borsozva. A különféle süteményeket, amelyeket az idősebbek napjainkig kalácsnak hív­nak, az első világháborút követően kezdték intenzíven készíteni. A piskóták, szálikálisok, vajasok, hájasok különböző változatai először a lakodalmakon, ke­resztelőkön, majd az esztendő ünnepnapjain jelentek meg, háttérbe szorítva az élesztő nélküli, majd a kőttes tésztájú kalácsokat. A már említett ismétlő oktatás játszott ezen ételféleségek elterjesztésében is jelentős szerepet. A bobájkát a karácsonyi vacsorához készítették, mákkal öntötték meg. A köz­hiedelem szerint egészség- és termékenységvarázsló étel volt. A kelt tésztából készült puffancs (fánk) szilvalekvárral töltött és töltetlen változatát napjainkig sütik disznózsírban vagy olajban. Főtt tészták Liszt, só, tojás összegyúrásával készítik. Vékonyra nyújtják, majd felvagdalá­­sa előtt egy kicsit szikkasztják. Lehet belőle levesbetét vagy ízesített haluška. A paszulyleves egyik változatába kézzel csipkedik bele a tésztát, ennek neve: csipkedli. A reszelt levesbetétet gombódának hívják. Cérna vastagságúra vagdal­ják a baromfihúsokból készült levesekhez a metélkét, disznóhúsleveshez a kis kocka alakú lecskét. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom