Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Balassa M. Iván: Kisgéres települése és építkezése
mind férjhez mentek. Az apa maratt itthon, már az após, így mondom, na, ő vót a családban a legidősebb... És akkor észtét megmegcsináltuk, még akkor kamrának, mer még a gazdálkodás megvolt. No de asztán később meg bejött a kommunizmus, akkor oszt észtét elbontottuk, és ide csináltunk egy kamorát a másik oldalba, ami még máma is megvan, észtét pedig felhasználtuk lakóhelyiségnek.” Mint láthattuk, a kamra egybeépülhetett az istállóval, de lehetett önálló épület is. „(Az istálló) öt méter széles volt, már így a szélessége, hát úgymint itt van a lakás, mer még tán szélesebb volt, asztán ... hosszú volt ez, ez is odatartozott, vót vagy hat méter, hét méter hosszú. Hát a jászol mindig ott a falnál vót (szemben), és utánna a jószág, itt alulról is volt jászol, csak a bejárat meg volt hagyva, kétoldalt, közöttük ment az ajtó, ott is vót, itt is vót, és a közepin vót piac, és itt pedig már a nagyobb jószágok alatt le volt hidlásolva. Deszkával... csináltunk gödröt alatta, mer ugye hát nem bírtunk volna meg vele, hugylé, így mondom magyarul, annak hely kellett... Azt kimertük, oszt kihortuk a földekre, kimondottan jó trágya volt." Az istálló, de hozzátehető, a kamra is lehetett zsúppal fedett. Az egyház istállója elhúzódott javítása során 1828-ban említik a prédikátor „felcsomózott szalmá"ját.96 1832. január 9-én a prédikátor: „Elő terjesztette az Istálló hidlás deszkáinak meg avult voltát és a kamara fedöléke meg ujjitásának szükséges voltát".97 Az istállónak, mint kiderül, „mester gerendá”-ja is volt.98 Gyakran a lakóháznál is nagyobb volt az udvarok végében álló csűr. Ezek már a XIX. század elején kőből épültek. „1819dik Esztendőben Jan 10 napján" határoznak úgy, hogy....a Prédikátor részire egy kö Csűrt epitessen és még a télen szarufáknak való fát a Kurátorok vegyenek".99 Az építés nem lehetett sikeres, mert már 1822-ben „Az Augusztus I8dikán egybe gyűlt Consistorium az újonnan épült csűrnek hanyatlása felöl rendeket tenni, hogy fala ki hányódjék és helyette más rakodjék vagy pedig köláb rakodjék meliete".100 A csűr „hoszsza 9 öl és fél sukk, Szelessege4",101 azaz mintegy 17,2 x 7,6 méter. Valószínű, hogy részekre, szakaszokra volt osztva, erre vall, hogy 1829-ben ,A Csűr kármentő deszkákért Tiszt. Mászáros Úrnak 3 Rft"-ot fizettek.102 Ez az épület náddal volt fedve, de a tanító csűrjétmég 1871-ben is zsúppal fedték újra.103 A paraszttelkeken álló csűrök sem voltak sokkal kisebb méretűek, gyakran elérték a 14-15 méter hosszúságot. Ezek az épületek a közösudvarok keskenysége és udvarhasználata miatt mindig a telek hosszában álltak. Faluk emberemlékezet óta kőből van, többnyire vakolatlanok. A nagy méret valószínűleg itt is nehézséget okozott: „És tuggya, az úgy vót építve, hogy mentünk be mán itt ...(a bejáratnál) a kőfalba itt támasz, ...a kűfal magas vót, hogy el ne dűljék az össze 96 Prot. Consistoriátis jegyzőkönyv. 1828. december 14. 26. 97 Prot. Consistoriális jegyzőkönyv. 28-29. 99 Prot. Kurátori számadások, 1828, 285. „Az Istállóba levő mester gerenda - 2 Rft 30 Xr”. 99 Prot. Consistoriális jegyzőkönyv. 18. io° prot. Consistoriális jegyzőkönyv. 20. 101 Prot. Az egyház javainak összeírása. 235. 102 Prot. Kurátori számadások 286. 103 Prot. Kurátori számadások. 379. „A tanító csürjének tető csinálása s zsupolása 2 Rft 25 Xf. 146
