Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Boros László: Táj és ember. A falu ökológiai feltételei, táj- és emberföldrajzi összegzés

ti magassága 97-103 m, területe 1921 hektár (= 19,21 km1 2). Földrajzi koordinátái: északi szélesség 48‘25’, keleti hosszúság 21'52\

Közlekedésföldrajzi helyzete relatíve - különösen az alsó-bodrogközi településekhez viszonyítva - jónak mondható. Bár a (lakott) belterületet nem érinti vasútvonal, nincs önálló állomása, ennek ellenére vasúton és országúton egyaránt elérhető. A kassa-ágcsernyő-ungvári vasútvonal a falu déli határában (vasútállomása Nagygéres, illetve Perbenyik), az 553-as fontos közlekedési út pedig tőle néhány kilométerrel északra, Bodrogszentes és Királyhelmec érintésével halad kelet-nyugat irányban, átszelve a Felső-Bodrogközt, s teremt kapcsolatot Kassa, illetve Ukrajna (Ungvár, Kárpátalja) irányában (1. ábra).

A terület geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői

Egy kis település geológiai viszonyai csak úgy érthetők meg, ha ismerjük annak a mikro- vagy mezorégiónak a fejlődéstörténetét, amelyben helyet foglal. Ezért kell röviden felvázolnunk a Bodrogköz egészének földtani kialakulását és fejlődésmenetét.

1. A Felső-Bodrogköz geológiai térképe (Bogoty János alapján)

1. Jelenleg is alakuló folyóhátak (a legfiatalabb, holocén képződmények) 2. Lepusztult folyóhátak maradványai 3. Jégkorszaki (würm) homokbuckák 4. Cékei paleozoos rétegek 5. Paleozoos kásói rétegek

12