Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Mizser Lajos: Kisgéres nyelve
A földrajzi utótagok száma 38, az átlagnak megfelel, de ha azt is nézzük, hogy egyes utótagok, pl. kapu, legelő, kanális, farok stb. csupán egyetlenegyszer fordulnak elő, akkor a többször használt utótagok száma több mint a felére csökken. A földrajzi utótagok a következők: ajj (ritkábban: aJja), árok, csapó, domb, dűlő, ér. farok, erdő, felé, forrás, gát. aaz(aL gödör, avep. ház, heov. hidfia). homok(a), kanális, kapu. kertfekL kútfjaL legelő, mező, puszta, rét, soríjaL szár, szer, sziget, szög, szőlő, tábla, tanya, temető, tó (tavai, völgy. Az elnevezések nem századunkban keletkeztek, jóval régebbiek. Ezt az is bizonyítja, hogy az utótag már nem utal az eredeti funkcióra, jelentésre. A táj arculata - főként a folyószabályozások, mocsárlecsapolások következményeként - megváltozott. így például ma a Bika- (Vina-Í tó, Bolha-tó. Vitálv-tó stb. már szántó. Szántó és rét vált az Ordító-tóból. A homokos területek viszont vizenyősebbek lettek, rétekké váltak: Filep-szár-homok. Réz-homok. Szenteavház homoka. Egyedül a térszinformák nem változtak. Ezek után célszerűnek látszik teljes terjedelmében közölni Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárából Kisgéres leírását. Hely neve Kis-Géres Községének Zemplén Megyéből 1. E helység fekszik Zemplén Megyében Közigazgatási Kerület Kassai. Szolgabirói Járás latorczai Szék várossá A. A. ujhely. N. Gères, Szentes, K. Helmecz, Perbenyik, Semjén, és Kis Rozvágy helységekkel határos az úgy nevezett Bodrog közt. 2. E Községnek csak egyetlen neve ösmeretes jelenleg Kís-Géres név pedig leginkább származtatható határa fekvésétől Gér - Gir = görbe vagy is görbés s tekervényes kanyarú, mint Kar, Körtől származtatik Keres, Kőrös, ettől származtatik Karcsa diminutivum név egy igen girbe görbén tekervényesen folyó 's egész Bodrog közön egy ősze visza folyó vezete ide mint akarmely alati testben az erek vágynak. 3. E helység 1214 évben Güres név alatt fordult elő, melly időben Vítalos család birta, de hogy neve mikor és miért változtatott meg nem tudatik. 4. Nevezett Gérés v. Güres helység leg korábban említetik 1214-ik évben. Egyéb aránt a’ nép igen egy ügyüek vóltak az előtt csak fél század óta ösmerik a’ nyomtatott betűket, az Írást még most is csak igen kevesen a' későbbeni korról semmi tudomás nem találtatik. E Helységnek nép iskolája is csak 1784 évben kezdődött, az ólta van temploma is. A' név eredete iránt talán a’ Leleszi Országos Levél tár adhatna valami történi (értsd: történeti - M. L.) adatot. 125
