Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Csiki Tamás - Keményfi Róbert: A falu társadalmának és térszerkezetének néhány jellemzője a kapitalizmus korában (1848 - 1945)

gi válság hatására a munkalehetőségek és a munkabérek egyaránt tartósan visszaestek, vagyis e rétegek anyagi-egzisztenciális helyzete a két világháború között rendkívül alacsony szinten rekedt. (A válság természetesen az önálló birtokosokat is sújtotta, mindenekelőtt az újonnan földhöz jutottakat, akik közül többen ismét mezőgazdasági munkássá váltak, ami jelzi, hogy a politikai célú földbirtokreform Kisgéresen nemigen volt alkalmas a gazdasági törvényszerűségek, illetve a hosszabb távú tendenciák tartós megváltoztatására.)

S e kedvezőtlen folyamatokkal: a birtokaprózódással s az önálló termelés jövedelmezőségének csökkenésével ismét csak összefüggésben 1938-ig tovább nőtt a részes földművesek száma, ami az árutermelés, a piaci viszonyok alacsony szinten rekedését is jelzi (ebben az állandó cserearányromlás, az agrárolló gazdákat sújtó hatása szintén közrejátszott).

A birtokos parasztság földbirtok szerinti tagolódása az eddig vázolt fejlődési sajátosságokat erősíti meg.27

1900 (fő)

1910 (fő)

1938 (fő)

1 kát. hold alatt

26

1—5 kát. hold

115*

136"

64

5—10 kát. hold

67

10-20 kát. hold

36

20-50 kát. hold

5 r

31"

3

50-100 kát. hold

1

6. táblázat

'A 10 kát. hold alatti birtokosok együttes száma "A 10—100 kát. holdas birtokosok együttes száma

A jobbágyfelszabadítást követően a földjei teljes jogú tulajdonosává váló parasztság vagyoni rétegződésének, társadalmi differenciálódásának egyik alapja a földbirtok nagysága lehet (rendszerint ez határozta meg a termelés intenziválódásának, az árutermelés bővülésének vagy az állatállomány nagyságának, összetételének alakulását is). Az 1900-as és az 1910-es adatok csak összevontan tájékoztatnak a 10 hold alatti és feletti birtokosok számáról (tehát a családi gazdaságok „alulról" és „felülről” való körülhatárolására sem alkalmasak), azt azonban jelzik, hogy a 10 holdon aluliak aránya (az említett birtokaprózódás felgyorsulásának következtében) 67%-ról 81 %-ra emelkedett, míga 10 holdon felüli: stabilitásukat őrző s piaci termelésre is alkalmas családi gazdaságok aránya minimálisra csökkent, ami a paraszti polgárosodás — egyébként is szűkös lehetőségét - rontotta.

27 MSK 2. k. 523., 48. k. 523., 108. k. 144—145.

100