Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Csiki Tamás - Keményfi Róbert: A falu társadalmának és térszerkezetének néhány jellemzője a kapitalizmus korában (1848 - 1945)
Ezt erősítik meg a két világháború között folytatódó kedvezőtlen tendenciák. Az 1938-as összeírás szerint ugyanis (amely a legpontosabban mutatja a birtokstruktúrát) a paraszti társadalom legnagyobb csoportját, csaknem felét az 5 hold alatti törpebirtokosok alkották (akik számára a gazdaság önmagában nem biztosíthatott megélhetést, ugyanakkor mezőgazdasági bérmunkára is alig volt lehetőségük), majd a következő legnépesebb csoportot (kb. 34%-ot kitéve) az 5-10 holdas: a középparasztság alsó rétegéhez tartozó birtokosok adták, akik teljes munkaerejét igényelte a saját gazdaság fenntartása, üzemeik azonban a korszerűtlen termelési feltételek és a szűk piaci viszonyok között nem tekinthetők stabil családi gazdaságoknak. Ezzel szemben a középparasztság felső, egyre inkább elvékonyodó rétege (a 10-20 kát. holdasok, akik számára megvolt az árutermelés, a jövedelmek növelésének, ezáltal az üzem korszerűsítésének az esélye) csupán 18%-át adták a birtokosoknak, míg a 20 hold feletti gazdagparaszti réteg (akik a nyugat-európai típusú, rendszeres bérmunkát alkalmazó, tőkés paraszti vállalkozókká válhattak volna) szinte teljesen hiányzott Kisgéres társadalmából .28 A népesség gazdasági-vagyoni differenciálódásában, a parasztgazdaságok fenntartásában - részben a földművelés korlátjai miatt - különösen hangsúlyos szerep jutott az állattartásnak, ezért kell áttekintenünk az állatállomány számának alakulását.29 1869 (db)1895 (db) 1911 (db) 1938 (db) Szarvasmarha 395 457 532 698 Ló 83 157 165 68 Sertés 255 567 302 187 Juh 1756 351 361 7. táblázat 28 A parasztság differenciálásánál természetesen figyelembe kell venni a földek minőségét, az üzemek belterjesség! fokát, az intenzív művelés (pl. a Kisgéresen is jelentkező zöldség- és gyümölcstermelés) lehetőségeit, amelyek árnyalják a pusztán birtoknagyság szerinti kategorizálást. (Emellett a paraszti emlékezet, a paraszti tudat a történeti statisztikákban egységesen megjelenő birtokkategóriákon, pl. az 5 hold alatti törpebirtokokon belül is differenciál, aminek számos gyakorlati következménye lehetett - a házasságkötéseknél vagy a falusi elöljárók megválasztásánál stb. - Kisgéres életében. Megjegyezzük, hogy a 6. táblázatban kimutatott főfoglalkozású birtokosok számánál lényegesen nagyobb volt a földbirtokok száma: az 1 hold alattiaké 81, az 1-5 hold közöttieké 153, az 5-10 holdasoké 85 s a 10-20 hold közöttieké 42, ami jelzi, hogy az egyéb foglalkozásúak (az iparosok, a kereskedők, illetve a napszámosként összeírtak), valamint külbirtokosok (tehát nem kisgéresiek) is rendelkeztek egy-két holdas vagy egy hold alatti törpeparcellával- MSK 108. k. 182., a gyümölcstermelésre: Viga Gy.: Gyümölcstermesztés és gyümölcskereskedelem. In: uő.: Hármas határon... 92-111 29 Zemplén Megyei Levéltár (a továbbiakban: Zm Lt.) XV-16. Zemplén megyei 1869. évi népszámlálási iratok levéltári gyűjteménye 1869. 35. dob. Kisgéres., MSK 41. k. 542-545., 108. k. 276. E kötetben Viga Gy. és Viszóczky I. részletesen szól az állattenyésztés (mindenekelőtt a szarvasmarhatartás) fontosságáról, rendjéről, ezért mi csak - a témánkhoz kapcsolódóan - néhány sajátosságot emelünk ki. A régió állattartásáról áttekintően: Viga Gy.: A Felső-Bodrogköz 18-20. századi állattartásához. (Megjegyzések a Bodrogköz történeti ökológiájához.) In: uő.: Hármas határon. . különösen: 49-53., Bodó S.: A Bodrogköz állattartása. Miskolc 1992. különösen: 25—35. 101
