Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 23 15. kép: Indirekt trinitas-ábrázolás egy kismagyari út menti feszületen. 16. kép: A keresztre feszített Jézus, mint a Szentháromság isteni személye egy 1648-ban készült kis szentképen. További, viszonylag távoli, s inkább formai, semmint ideológiai rokonságként megemlíthető a kolozsvári Szent Mihály templom egyik szoborkompozíciója, amely a közölt kép alapján ugyan nem egyértelműen, de a leírás nyomán mégiscsak kapcsolódhat a szóban forgó képzetkörhöz. A részben elpusztult, illetve elkallódott mellékalakok hiányában is, annyi azért megállapítható, hogy a megfeszített Jézust ábrázoló kőszobor fölött az Atyaisten felhőkből előbukkanó, jobb kezével áldást osztó alakja jelenik meg, afölött pedig a Szentlélek galamb képében lebeg (vö. Bíró 1934, 46-47; Grandpierre 1936, 36-37). Noha csallóközi példáinkkal ellentétben (kivétel a kismagyari kompozíció, amely pontosan ennek a szellemiségnek felel meg) itt nem fejeződik ki egyértelműen az istenséghármas egysége (az Atyaisten nem tartja a feszület keresztszárait, csak fölötte helyezkedik el), az objektumot leíró szakemberek sem hozzák kapcsolatba a szobrot a Szentháromság-kultusszal, távolról viszont mégis sejtet bizonyos összefüggéseket, és alighanem az indirekt trinitas-ábrázolások kategóriájába sorolható. Hasonló mondható el a felső-pfalzi Hatzensreuth 18. század második feléből származó út menti, fából készült, színezett feszületéről (amely a népies szent vér-tisztelet egyik közismert példája), felső részén, az INRI-feliratot tartalmazó tábla helyén, az Atyaisten felhőkön trónoló, bal kezében a földgömböt tartó, jobbjával áldást osztó alakjával. A Szentlélek nem kapott helyet a feszületen. Többek között ezért is hangsúlyoztam, hogy csak meglehetősen távoli hasonlatról van szó (Haller 1982, 114. Vö. SchartT müller 2011). Nem szabadban álló szakrális kisemléken, hanem egy ún. relikviakeresztek ikonográfiái programja viszont teljesen megegyezik a Csallóközből bemutatott objektumokkal. Az alig 30 cm-s fafeszület felső részén az Atyaisten széttárt karú alakja, alatta, de még a keresztszárak fölött a Szentleiket jelképező, kiterjesztett szárnyú galamb, majd az alatt a keresztre feszített Jézus. Egy ilyen, a 19. század közepére datálható feszület egy Neukirchen am Hl. Blut-i faragóműhelyben készült (Haller 1982, 132, 42. kép). A darabot publikáló Reinhard Haller figyelemre méltó levéltári adatokat
