Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
24 2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája is közöl a szóban forgó feszület-típussal (Kreuze mit der heiligen Dreifaltigkeit; magy. Szentháromság-keresztek vagy keresztek a Szentháromsággal) kapcsolatban. A neukircheni faragók termékeikkel viszonylag tág térséget láttak el. Egy príbrami kegytárgykereskedő, Josef Prochazka 1884-ben a következő megrendelést küldte Jakub Weber neukircheni faragómesternek: Herrn Jakub Weber in Neukirchen. Pribram am 1. Merz 1884. Hiermit ersuche ich Sie, wolen Sie mir nach Ihren meglichkeit baldigst nachstehend benante Holz-Kreizel, gegen Postnachnahme senden, als! 9 Duzet Kreize mit Heiligen Dreüfaldigkeit, und mit Bein Kugeln an enten, das Duzet war mit 80 kr. Ö. W. 15 Duzet Kreize mit Heiligen Dreüfaldigkeit, das Duzet 40 kr, 11 Duzet kleine Kreize das Duzet a 16 kr. Ö. W. Im Jahre 1882 habe ich Sie rekomandiert, dem Herrn Gregor Fischer in Wilten, Insbruck in Tirol; ich weis das Sie ihm gewis recht fiele Kreize Ufern! Damit Grüße ich Sie herzlich fielmahl, Ihr Alter bekanter Josef Prochazka, Nr. 297 (közli: Haller 1982, 97) Nina Cockerell a Rudolf Kriss gyűjteményből bemutat egy, fából készült kis polichróm szoborcsoportot, amely Szent Józsefet és Szűz Máriát ábrázolja, amint a kis Jézust közre- és kézen fogva vezetik (der Heilige Wandel motívum). A jelenet (Luk 2, 41-51) azt ábrázolja, amikor a kis Jézus a jeruzsálemi zarándoklatuk során elveszett, majd az írástudóknál megtalálták. A most szóban forgó ábrázolást egy, a kis Jézus mögött magasodó kereszt egészíti ki, rajta az Atyaisten, felhők közül kibukó, deréktól felfelé ábrázolt alakjával, jobb kezét áldásosztóan magasba tartva, baljában egy keresztben végződő országalmát tart. Távolról talán ez is összefüggésbe hozható a Szentháromság-ábrázolásokkal, amire Gockerell is rámutat (Gockerell 2009, 43), illetve konkrétan a fentebb bemutatott ábrázolástípussal. Helyismeret hiányában nehéz megállapítani, de akár hasonló kereszttípusra is utalhat a Rónai Béla nyelvészeti munkájában említett, valahonnan a Dunántúlról adatolt Szentháromság-kereszt kifejezés is (Rónai 2002, 165). Egy másik földrajzinév-gyűjtemény a Heves megyei Csányból közli ugyanezt a kifejezést: Szentháromság-kereszt. Mindössze annyi derül ki a továbbiakban, hogy ugyanezt a helybéliek Templomkeresztnek is mondják, ami alapján valahol a templomkertben állhat (Pelle 1988, 269). A szentháromságkereszt (Dreifaltigkeitskreuz) a német szakirodalomban is ismert, közelebbi meghatározások nélkül (lásd. pl. Lenz Kriss-Rettenbecknél egy felsorolásban: 1963, 48). Némileg meglepő módon, a kegyelem trónusa képzetkörének elterjedési területén kívül eső térségből, Romániából ismerünk nagyon hasonló, a feszület mint a Szentháromság-tan kifejezője megoldásokat. Egy 19. századi festett feszületen legfelül látható a Szentlélek (galamb képében), alatta az Atyaisten adorációs pózban, s végül a keresztre feszített Jézus (Opriçan 2003, 78: 3). Talán nem állok messze a valóságtól, ha feltételezem, hogy a három isteni személy egyikének a kiemelésével, nyomatékosításával van dolgunk. A kegyelem trónusa az Atyaisten, az út menti feszület formájában megfogalmazott Szentháromság viszont a Fiúisten személyére helyezi a hangsúlyt. 2.2. Horizontális elrendezés Magát a kompozíciót tekintve viszonylag egységes csoportról van szó: többnyire a magas, rendesen oszlopszerü emelvényen található szoborcsoport az idős, szakállas férfi alakjában megjelenő Atyaistent, kezében jogarral és/vagy országalmával, jobbján a fiatal, szakállas férfi alakjában társuló Fiúistent, jobb kezében kereszttel, nagyon gyakran a bal kezével a mellkasán (szívén?) ábrázolja. Közöttük-fölöttük pedig a Szentlélek lebeg kiterjesztett szárnyú galamb17 képében (17. kép). Ez utóbbi lehet a szobor anyagából is kifaragva (lásd például az 1910-es garamdamásdi - 18. kép -, vagy az 1922-ben állíttatott gányi példányt), de jóval gyakoribbak a fémből (bádogból, öntöttvasból) készült változatai (ilyen például az 1860-as mocsonoki, vagy az 1902-ben készült ebedi objektum - 19. kép). A két emberalak rendesen a földgolyón ül, illetve felhőtrónuson, és közöttük látható a földgolyó, illetve lábukat annak támasztják (vö. Bagin 2005, 138-139; Danter 2002, 51; Dobosi é.n. 251,257; Józsa 2008). 17 Megjegyzendő, hogy a galamb képében ábrázolt Szentlélek, főleg a német anyagban önállóan is megjelenhet, gyakran lakóházak belső terének kultikus díszítőelemeként szórványosan a Kárpát-medencei anyagban is előfordulhat. Szacsvay Éva a budapesti Néprajzi Múzeum szoborgyűjteményének katalógusában közli egy ilyen, fából készült „madár” szobornak a képét, 19. századi máramarosi munkának tartja, s úgy véli, hogy „templomi faragvány, ortodox vagy görögkatolikus liturgikus tárgy, esetleg egyéni használatból, ablakra, kéményekre készítették” (Szacsvay 2011, 187). A kép alapján tipikus Szentlélek-ábrázolásnak látom, ami a mennyezethez erősítve a ház lakóterében függhetett.
