L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
3.4.1. Országzászlós háborús emlékjelek Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868-1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a muhi, a mohácsi és az 1948-1849-es szabadságharchoz kötődő csataterekről, valamint a doberdói és a galíciai első világháborús hősi temetőkből, továbbá Petőfi és Kossuth szülőházából hozott földet tettek (Zeidler 2009, 204). A húszméteres zászlórúd tövében egy kitárt szárnyú turulmadár kapott helyet, s a rúd tetejére csúcsdíszként Horthy Miklós kezéről mintázott jelképes, esküre emelt kéz került.244 A mészkőből kialakított talapzat előlapja északi irányba mutatott, homlokzatát a magyar címer díszítette. Ennek két oldalára a revíziót támogató személyektől származó idézetek kerültek. A zászlót az emlékmű felavatását követően félárbocra eresztették a Magyar Nemzetgyűlés 1920. november 13-i határozata értelmében. A határozat szerint „a nemzet gyászának jeléül mindaddig félárbócra ereszti az országgyűlés épületén lévő magyar lobogót, míg a magyar szent korona birodalma a maga teljes épségében vissza nincs állítva. A nemzetgyűlés elvárja egyúttal, hogy mindazon testületek és egyének, kik a magyar nemzeti lobogó használatára jogosulva vannak, a példát követni fogják” (Zeidler 2009, 203). Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter 1921. január 7-én az oktatási intézményekre vonatkozóan hasonló rendeletet adott ki, amely többek közt arra is kötelezte a diákságot, hogy „bárhol találkozzék a nemzeti lobogó alatt felvonuló katonasággal, tiszteletadás jeléül álljon meg, forduljon arccal a nemzeti lobogó felé és a fiútanulók vegyék le kalapjukat”.245 Urmánczy Nándor szorgalmazta az országzászlómozgalom vidéki elterjesztését is. A szervezést az általa megalapított Ereklyés Országzászló Nagybizottság végezte, s az új országzászló avatásán általában valamelyik bizottsági tag is részt vett. Az első vidéki országzászlót 1932-ben Nagykanizsán állították fel, az utolsót pedig 1944-ben Erdélyben. Az 1938-as visszacsatolást követően az általam kutatott területen is azonnal megindult egy lázas zászlóajándékozási hullám, különféle magyarországi települések, szervezetek, iskolák, ipartestületek, cserkészegyesületek, elszármazottak stb. ajándékoztak országzászlót nemcsak a visszacsatolt településeknek, hanem különféle szervezeteknek, iskoláknak stb. is. Nagyobb települések gyakran 2-3 vagy több országzászlót is kaptak ajándékba. A korabeli sajtóban egymást követik az ezekről az eseményekről szóló, hosszabb-rövidebb beszámolók és hírek. Léván a visszacsatolás után például 2 országzászlós köztéri emlékművet is emeltek, az elsőt a lévai állami polgári iskola előtt, amelyre a Budapesti Tanító Testület ajándékzászlóját vonták fel. A hármas halom alkotta talapzatba a budapesti példából kiindulva különböző történelmi, illetve az állíttatok által annak vélt helyekről szánnazó földet is elhelyeztek: ...Azon kívül, hogy ezen ereklyét lelkes, önkéntes ajándékozás hozta létre, van még egy igen becses történelmi értéke. Ugyanis a kettőskereszt és a hármashalom középső dombja alatt van elhelyezve csonka hazánk történelmi nevezetességekkel megszentelt helyeinek egy-egy marék földje. Van itten néhány drága rög a munkácsi hősünknek, Koncz József rongyosgárdabeli főhadnagynak kecskeméti sírjából. Ugyancsak kecskeméti hőseinknek, Mészáros Ferenc és Szabó József Munkács és Bereg között megsebesült, de Kecskeméten nyugvó hősök sírjáról, a híres Eger várából föld, pillérkőmaradvány és ágyúgolyó-töredék, Esztergom várának bástyafalából, ahol Balassa Bálint halt meg, a hozzánk közel eső dicső emlékű nagysallói csatatérről, a lévai 48-as honvédsíremlékről, a világháborúban hősi halált halt lévai hősök sírjairól, a veszprémi kolostor romjaiból, ahol IV. Béla király 243 A felszabadulás után az országzászlót az ezen e téren található irredenta szobrokkal együtt eltávolították, helyére az 1945. május elsején felavatott szovjet hősi emlékmű került. 244 Horthy Miklós kezét az országzászló szobrászati elemeit is készítő Füredi Richárd formázta meg, az építészeti részt Kismarty- Lechner Jenő tervezte. 245 Hivatalos Közlöny, 1929. március 1. (XXXVII. évf. 5. sz.), 43-44. p., idézi: Zeidler 2009, 203. p. 88
