L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Boldog Margit lánya nevelkedett, Rákóczy [sic!] kurucainak kassai sírjairól, a székesfehérvári Szent István bazilikájának romjaiból, az urbis fidelis (Sopron) rögeiből, a pécsi székesegyház kubikulumából], a szegedi várból, Győrből és végül Buda várából....246 247 Az 1938-as visszacsatolás után a politikai propaganda céljából különös figyelmet fordítottak a zömében szlovákok lakta településekre, s szorgalmazták mind az országzászlók, mind pedig a háborús emlékjelek állítását. Az ezekhez kapcsolódó ünnepségeken általában magasrangú politikai vezetők is részt vettek, s természetesen beszédeket is tartottak. Több, elsősorban a szlovák-magyar határ közelében fekvő település rendezvényén sokszor maga József királyi főherceg is szólt a jelenlévőkhöz. A viszszacsatolást követően az első országzászlót - és egyúttal háborús emlékművet is - egy szlovák településen, Gercselyben avatták fel népes magas rangú politikai és katonai képviselettel. Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságnak főtitkára, dr. Szél Sándor is részt vett az ünnepségen: Rendkívül ünnepélyes külsőségek között folyt le vasárnap a felszabadult Gercsely község hazafias ünnepsége, amelynek keretében a még mindig a felszabadulás örömmámorában élő községbeliek felavatták a felszabadult Felvidék első országzászlóját és a község hősi halottainak emlékművét. Az ünnepségen megjelent Fáy István főispán is feleségével, Bornemissza Miklós alispán, dr. Széli Sándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságnak főtitkára, Hadrava Gyula alezredes, járási főparancsnok, vitéz Tomory Nándor őrnagy, zászlóalj parancsnok, vitéz Lehoczky Lajos főszolgabíró vezetésével a Move küldöttsége, valamint számos közéleti és hivatali előkelőség. A díszes országzászlót Fáy Istvánné nyújtotta át meleg szavak kíséretében a község vezetőinek majd Széli Sándor iktatta be az országzászlót az idáig meglévő mintegy 360 országzászló közé. Ezután Fáy István főispán magyarul, Bornemissza Miklós alispán szlovákul üdvözölte a visszatért testvéreket. Az egyházak áldása és a zászló szentelése után vitéz Tomory Nándor őrnagy, helyőrség parancsnok helyezte el a katonaság koszorúját. A Move koszorúját vitéz Lehoczky Lajos elnök meleg szavak kíséretében helyezte az országzászló talapzatára. Bodnár Andor tanító felolvasta a három baráti nagyhatalom elnökeinek küldendő köszöntő távirat szövegét, ami után Pusztay János községi bíró átvette a falu nevében az országzászlót. A megható ünnepséget díszebédfejezte be, ahol testvéri szeretettel vettek részt a magyar és szlovák testvérek, kiknek saját szavaik szerint még nem volt ilyen bensőséges és igazán felemelő ünnepségük.241 Az országzászlók átadása mindig ünnepélyes keretek között zajlott, általában az ajándékzászlót hozó küldöttség részvételével. Az országzászlós emlékjel ünnepélyes felszentelésén is legtöbbször ott volt az ajándékozó település küldöttsége, valamelyik megbízottjuk ünnepi beszédet is mondott, s az Ereklyés Országzászló Nagybizottság képviselője is általában jelen volt. Az országzászlós emlékművek a visszacsatolt településeken rövid időn belül elterjedtek, s a felavatott zászlókat az anyaországi gyakorlathoz hasonlóan itt is félárbocra eresztették. A szónokok hangsúlyozták, hogy ez mindaddig így is marad, amíg valamennyi elszakított terület vissza nem kerül Magyarországhoz. A felszentelési ünnepségeken mindig elhangzott Papp-Váry Elemérné248 „klasszikus” Magyar Hiszekegye, s általában az országzászlók talapzatára vagy pedig a kombinált emlékműre is felkerült a „Hiszek Magyarország feltámadásában” tartalmú sor. A kutatott terület vonatkozásában az 1938-as visszacsatolást követő országzászló-mozgalom részletes tárgyalásától a továbbiakban eltekintek, mivel egyrészt nagyon szerteágazó témáról van szó, másrészt pedig az országzászlós emlékművek, mint önálló objektumok szorosabb értelemben nem tekinthetők háborús emlékjelnek. Hozzáteszem azonban, hogy tágabban értelmezve akár háborús emlékjelnek is tekinthető, hiszen a második világhá246 Országzászló felállítása a lévai áll. polgári iskola előtt. Bars, 1939. április 30., 5. p. 247 Fényes keretek között avatták fel vasárnap Gercselyben az első felvidéki országzászlót. Zemplén, 1938. november 27., 1. p. 248 Papp-Váry Elemérné szül. Sziklay Szeréna egy abaúji nemesi családból származott, 1881-ben született Jánokon, a rozsnyói Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, s 1923-ban Budapesten hunyt el. Az Urmánczy Nándor által vezetett Védő Ligák Szövetsége pályázatára írta háromsoros imáját Magyar Hiszekegy címmel, amellyel első díjat nyert. Később 13 versszakból álló verssé dolgozta át. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920-ban kötelezővé tette a Magyar Hiszekegy elmondását az iskolákban minden nap. Többen megzenésítették, s az ünnepélyek, a szoboravatások stb. elmaradhatatlan kísérője volt. 89
