L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Felirata a következő: „Felséges IV. Károly Apostoli magyar király 1916. évi december hó 30-án történt megkoronázása emlékére”.142 Lehel Zsolt, Rigele Alajos monográfusa a művész munkásságát bemutató kötetében közöl egy felvételt Károly király patinázott gipszből készült, 72 cm-es mellszobráról. Véleményem szerint ez a szobor is emlékmüktervként készülhetett, s még életében, az első világháború idején állították fel (vagy tervezték felállítani) valahol Pozsonyban.143 A Pöstyén vonatkozásában fentebb tárgyalt királyszobrok állításán túl felvetődött az ötlet, miszerint a nemzeti áldozatkészség szobrának144 mintájára a hadsegélyezés javára Frigyes főherceget ábrázoló szobor készüljön, „...önmagunkat tisztelnének meg vele, ha azt dicső hadseregünk győzelmes parancsnokáról, Frigyes főhercegről mintáztatnók. Annak a határnélküli hálának, igaz meleg szeretetnek s lángoló lelkesedésnek, melyet a diadalmas, muszkaverő fővezérrel szemben táplálunk, legszebb, legmegfelelőbb kifejezője, örök időkre szóló dokumentuma volna a parkban felállított Vas-Frigyes” - olvashatjuk a helyi lapban.145 Az ötletet azonban elvetették, s úgy határoztak, a tervezett Frigyes-szobor helyett inkább a Szent Koronát ábrázoló emlékjelet készíttetnek. Ezt - miután tele lesz szögekkel - mint „hősök emlékét” fogják felállítani a város parkjában.146 A királyszobrokon kívül tehát más élő személy megörökítése is felmerült felállítandó háborús emlékműjelként. Noha kutatásaim során erre vonatkozóan több adatot nem találtam, elképzelhető, hogy hasonló ötletet a kutatott terület más településein is felvethettek vagy akár meg is valósíthattak. Megjegyzem, hogy az első világháború idején mind 1. Ferenc József életében, mind pedig halála után számos jótékonysági akció keretében adománygyűjtés céljával kiadott tárgyakat is árusítottak, amelyek kötődtek az uralkodó személyéhez, illetve néhányon a király képmása is látható volt. A korabeli sajtóból számtalan ilyen tárgyról szerezhetünk tudomást. Ilyen volt például az imádkozó uralkodót ábrázoló „Király imája gyűrű” is, vagy pedig az új király koronázása alkalmából kiadott, a királyi párt ábrázoló, jótékony céllal árusított kép. Ennek a rendkívül gazdag, az első világháború kutatása szempontjából is fontos témának néprajzi szempontú (és nem csak az!) feltárása és értékelése még a jövő kutatási feladatai közé tartozik. 3.1.3. Hősök ligete, Hősök kertje, Hősök parkja Az elesettek emlékére ültetett fák a nagyszabású, legtöbbször politikai és propagandisztikus céllal állított monumentális emlékművekkel szemben sokkal inkább tekinthetők az elesett katonákkal kapcsolatos valódi kegyeletőrzésnek, egy személyesebb, s nem utolsó sorban takarékosabb és egyben környezetbarát megnyilvánulásnak. Az emlékezésnek, emlékeztetésnek ez a megnyilvánulási formája a mai napig közkedveltnek számít. Katonai temetőkben és a halálos áldozatokat követelő (közúti) tragédiák helyén gyakran követték, és követik ma is ezt a gyakorlatot.147 Kovács Ákos kutatásaiból tudjuk, hogy Magyarországon több helyen ültettek első világháborús emlékjelként fákat. A Komárom megyei Csolnokon például a Szentháromság teret Hősök térének nevezték el, és valamennyi elesett katona emlékére egy-egy hársfát ültettek, s mindegyik fa törzsén elhelyeztek egy-egy fatáblát az elhunyt nevével. A fákat az 1960-as években kivágták, és helyükre művelődési házat építettek. Több helyen még ma is megvannak ezek a fák (pl. a Békés megyei Végegyházán japánakácok, a Somogy megyei Csurgón fenyőfák, s az ugyancsak Somogy megyei Szőlőgyörkön platánfák). Egerben a természeti környezetet alakították olyan formába, a városszéli hegyol142 Koronázási emlékoszlop Uzsokon. Ung, 1917. január 6., 1. p. 143 A szobor elkészítésnek időpontja ismeretlen. Maga a szobor az említett monográfia megjelenésekor a Pozsonyi Városi Galéria gyűjteményében volt megtalálható (Lehel 1977, 150). 144 Ennek az emlékjeltípusnak részletes bemutatását lásd a Nemzeti áldozatkészség szobra című fejezetben! 145 Vas-Frigyest Pöstyénnek. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 5., l.p. 146 Szent István vaskoronája. Szegbeverési mozgalom Pöstyénben. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1915. július 26., 1. p. 147 Németországban, az Eschedeben történt tragikus vonatbaleset helyszíne mellett például 1998-ban valamennyi áldozat emlékére egyegy fát ültettek (L. Juhász, 2009, 61). 52
