L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
jában volt Ferenc József szobor” is,137 tehát ennek alapján feltételezhetjük, hogy esetleg ez a szobor részét képezhette a tervezett szoborcsoportnak, de akár az is lehetséges, hogy az egész szoborcsoport is elkészülhetett. A hadi helyzet alakulása, majd az 1919-es események és az impériumváltás miatt a felavatásra azonban már nem kerülhetett sor. A szóban forgó jegyzékben szerepel két királyszobor is, amelyet Romániától követelne vissza a magyar kormány. Az egyik a temesvári Ferenc József szobor, a másik „karánsebesi király-szobor”-ként szerepel a listán, így nem tudni pontosan, hogy Ferenc Józsefről vagy esetleg Károly királyról készült alkotásról van-e szó.138 A Trencsénhez közeli Zayugrócon készülő emlékmű az első világháborús emlékjelek közé sorolható.139 Ezen a monumentális, több elemből álló háborús emlékművön az uralkodó emlékét is megörökítették, mégpedig egy relief formájában. A Vágvölgyi Lapban megjelent hír fontos adalék arra vonatkozóan, hogy a háború kitörése után alig egy évvel már háborús emlékművet emeltek, s egyben azt is bizonyítja, az egyik fő kezdeményező és kivitelező a katonaság volt, valamint a helyi vezető politikai és társadalmi réteg is szorgalmazta az emlékművek állítását. A Nyitramegyei Szemlében megjelent hír alapján részletes leírást kaphatunk arról, milyen elemekből áll majd az emlékmű, s milyen felirata lesz. Az egyik emléktáblán részletesen megörökítik mindazok nevét is, akik szerepet játszottak az emlékmű megvalósulásában: A trencséni 15. honv. gyalogezred lábadozó osztagának parancsnoka, Langenthal Imre őrnagy megelőzve a vármegyében minden kezdeményezést, tervezetet, Zayugróczon nagyszabású hősi emlékmű létesítéséhez hozzáfogott, Az emlékmű modern román stylben betontalapzaton épül. Az alapra jön két lépcsőfok átmenetül az emelkedés és lábazat között. A lábazat négy oldalán négy db 1-1,5 m kararrai márványtábla lesz behelyezve. A homlokzati táblára bevésetik: ,,Zayugrócz és környékéről való elesett hősök iránti kegyeletük jeléül építették ezen emléket az 1915. évben a világháború forgatagában Zay Miklósáé szül. Gróf Károlyi Margit védnöksége és Langenthal Imre m. kit: honvéd őrnagy osztagparancsnoksága alatt az itt lábadozó katonák Schlesinger Szalatnai Arthur műépítész egyéves önkéntes tervei alapján. " A táblákra ,, Örökké élnek, kik a hazáért haltak “jelige alatt kerülnek a hősök nevei. A lábazaton állani fog 8 oldalas oszlop, melynek homlokzati oldalán egy kifaragott király-relief a többin borostyánkoszorúba foglalt vitézségi érdemkereszt lesz bevésve. A középső részt bezárja egy koronára emlékeztető kupola. Az emlékmű magassága 6 méter. Langenthal Imre érző szíve igy adózik kegyelettel a hősök emlékeinek s önt balzsamot az özvegyek és árvák fájó-sajgó sebeire. A példa méltán követésre méltó. Az emlékmű leleplezése november 20-ra van kitűzve.'40 Az emlékművet azonban nem a kitűzött időpontban, hanem egy hónappal később, december 19-én leplezték le.141 Az aktuális uralkodó személyéhez kötődő emlékjelek állításáról az Osztrák-Magyar Monarchia más területeiről is rendelkezünk adatokkal. Mivel az első világháborúban jelentős szerepet játszott Uzsok és az uzsoki szoros, megemlítjük a háború idején ott állított, az uralkodó személyéhez kötődő emlékjelet is. Uzsokon 1917. január 2-án avatták fel a „császári és királyi sírokat rendező felügyelőség” által két nap alatt felépített koronázási emlékművet. Bár az emlékjelen nem helyeztek el királyt ábrázoló szobrot vagy más képi ábrázolását sem, az emlékjel egyértelműen kötődik Károly király személyéhez. 137 „Néhány hét előtt a magyar kormány különböző művészeti testületek sürgetésére elhatározta, hogy a jóvátételi bizottsághoz jegyzéket intéz és ebben a jegyzékben követelni fogja, hogy az utódállamok szolgáltassák ki Magyarországnak az összes magyar vonatkozású műemléket, amelyek a Magyarországtól elszakított területeken vannak. A magyar kormány felhívta a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy állítsa össze az utódállamok területén lévő magyar vonatkozású műemlék listáját. Ez a lista most készült el és ennek alapján a magyar kormány a jóvátételi bizottságitól] részletes jegyzékében fogja kérni a műemlékek átszolgáltatását. A magyar kormány a jegyzékben hangsúlyozni fogja, hogy igényt tart azokra a szobrokra is, amelyeket a hódító államok polgárai megcsonkítottak” (Szegény komáromi kőszűz. Komáromi Lapok, 1922. március 9., 2. p.). 138 Komáromi Lapok, 1922. március 9., 2. p. 139 Hősök emlékműve. Nyitramegyei Szemle, 1915. szeptember 14., 6. p. 140 Hősi emlékmű. Vágvölgyi Lap, 1915. október 31., 4. p. 141 Katonai emlékmű leleplezése Zayugrócon. Nyitramegyei Szemle, 1915. december 25., 6. p. 51
