L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A helyi lapban megemlítik, hogy Herbay Szilviusz „beszédjében hálás szavakkal emlékezett meg a művészről, aki sebeiből felgyógyulva újból a király és a haza védelmére sietett”. „Amikor lehullott a lepel a király szobráról”, az alkotással kapcsolatban Herbay ezredes megjegyezte: „Szemünk előtt van a jóságos arc, melyről mint egy nyitott könyvből leolvashatjuk a lélek leghőbb vágyát: népei boldogítását.”“1 Miután 1916. november 21-én I. Ferenc József császár elhunyt, a sajtóból egyre több, emlékére állított szoborról értesülhetünk. Ebben jelentős szerepet játszott az a törvény, amely az uralkodó emlékére szobrok állítását írta elő. A Nyitramegyei Szemle 1917. januári számában is hírt adtak a készülő törvényről: Három cikkelyből álló rövid törvényjavaslatot fogadott el a képviselőház I. Ferencz József király etnlékének megörökítéséről. A javaslat, melyből néhány nap múlva szentesített törvény lesz, kimondja, hogy a nemzet örök hálával őrzi I. Ferenc József dicső uralkodásának áldott emlékét és azt kegyeletének maradandó jeléül törvénybe iktatja, egyúttal elhatározza, hogy a megdicsőült király emlékéhez méltó emlékmű állíttassék fel."2 A cikk írója többek közt kritikusan megjegyzi, hogy sajnos a 18 évvel azelőtt meggyilkolt Erzsébet királynénak, a magyarok egykori nagy barátjának még mindig nincs szobra Budapesten, az elhunyt király nem érhette meg, hogy feleségét ábrázoló méltó alkotás díszítse a várost.111 112 1131. Ferenc József halála után a fentebb idézett lap 1917. májusi számából egy újabb nyitrai királyszobor tervéről értesülhetünk. Valószínűleg a rendelet ösztönözhette a kezdeményezőket egy újabb emlékjel állítására: Báró Forster Gyula val. első titkos tanácsos a Műemlék Országos Bizottságának elnöke f hó 15-én Nyitrára érkezett, ahol megbeszélést tartottak a szoborbizottság tagjaival Ferenc József király szobrának elhelyezéséről. A bizottság a helyet illetőleg nem jutott megállapodásra. Nézetünk szerint a Vármegyeház előtti Ferenc József tér az egyedüli, melyen az elhunyt királynak méltó szobrot lehetne állítani. Ezt a teret azonban előbb körül kell építeni, úgy, mint ahogy tervezik. Fel kell épülnie a pénzügyi palotának a volt Korona-szálló és az új színháznak a Dallos-féle ház helyén. Az így körülépített tér megadja azután a szobornak a megfelelő keretet. Az új színház előtt nyugatnak fordulva, a szobor a tér arányaival és alakjával összevágó elhelyezést nyerhetne.“4 Később ezzel a szoborral kapcsolatban már nem találunk további híreket, azonban tudomást szerezhetünk egy másikról, amelyet 1. Ferenc József utódjának, Károly királynak emeltetett a nyitrai 14. honvéd gyalogezred parancsnoksága. Finta Sándor szobrászművész alkotását nem köztéren, hanem az ezred tiszti étkezőtermében avatták fel. A művész ebben az időben Nyitrán teljesített katonai szolgálatot.115 116 A Komáromi Hírlap 1917. májusi számában megjelent hosszabb írás Az első magyarországi királyszobor alcímmel arról tudósít, hogy a komáromi 12. gyalogezred lábadozó katonái Nagybecskereken szobrot állítottak Károly királynak. A cikk szerzőjének bizonyára nem volt tudomása a Pöstyénben felállított szoborról, s mivel a komáromi gyalogezred volt a kivitelező, fontosnak tartotta egy részletes beszámoló megjelentetését. A még élő uralkodó alakját megörökítő szobor állításának kezdeményezője, Jovánovics Gyula őrnagy, a lábadozó osztag parancsnoka volt, aki elhatározásának okát a felavatáson elmondott ünnepi beszédében a következőképpen indokolta: ...keveseknek adatott meg mégis, hogy őfelségét láthassák. Ezért érlelődött meg bennem az eszme, szeretett uralkodónk alakját művészkezével fényképei után kőbe mintáztassam, hogy legfőbb hadura képmásának látásából a rettenthetetlen, de harcokban kimerült katona, míg e helyen pihenést keres és talál, mondom, ragaszkodással szolgált Hadurának szoborképéről merítsen új hitet, új erőt, kitartást a további küzdelmekre a végső győzelemig!"6 111 Szoborleleplezés a katonai gyógyházban. Pöstyéni Újság - Pöstyéner Zeitung, 1916. március 6., 2. p. 112 Két szobor. Nyitramegyei Szemle, 1917. január 28., 1-2. p. 113 Két szobor. Nyitramegyei Szemle, 1917. január 28., 1-2. p. 114 Ferenc József király szobra. Nyitramegyei Szemle, 1917. május 20., 4. p. 115 Nyitramegyei Szemle, 1917. július 15., 5. p. 116 A komáromi 12-es bakák királyszobra. Károly király szobrának leleplezése Nagybecskereken. Az első magyarországi királyszobor. Komáromi Hírlap, 1917. május 20., 4. p. A tudósítás teljes szövegét lásd a Mellékletben! 46
