L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

A kutatásaim során megkérdezett adatközlők egyike sem tudott felidézni ilyen alkotásokat, teljesen kikoptak az emlékezetből, azonban a hozzájuk kapcsolódó különféle kordokumentumok és levéltári anyagok mellett a korabeli sajtóban napvilágot látott híreknek köszönhetően nagyon sokat megtudhatunk ezekről a háborús emlékjelekről. Az alábbiakban a különböző lokális és regionális lapokban megjelent korabeli hírek segítségével több példán keresztül mutatom be ezt az emlékjeltípust. Többek között részletesen nyomon követem a kassai kadétiskola által indított, témánk szempontjából nagyon tanulságos szoborállítási kezdeményezés történetét is.

A kutatott területen eddigi ismereteink szerint a legelső királyszobrot már 1915 júniusában felavatták Nyitrán, tehát még I. Ferenc József életében. A kezdeményezés a katonaság, pontosabban a nyitrai „lábadozó osztag” körében született, s ők is kivitelezték az elképzelést. A Nyitramegyei Szemlé ben Első háborús emlékszobrunk címmel megjelent cikkből a tervezett szoborral kapcsokban minden részletről tudomást szerezhetünk:

A legloyálisabb és legőszintébb szeretett agg, koronás apostoli királyunk iránt fakasztotta azt a szép gondolatot a nyitrai lábadozó osztag parancsnokságéiban, hogy a béke legállhatatosabb [sic!] igaz őrének, a legelső magyar embernek szobrával ékesítsék az üdülő állomás Erzsébet-úti parkírozott kert részletét. A gondolatot nyomban tett követte, mert Űrnapjának reggelén már helyén állott Őfelsége életnagyságú, kitűnően sikerüli mellszobra. Napokkal előbb serény katonakezek dolgoztak a szobor talapzata és helye körül, hogy minél szebb és csinosabb legyen I. Ferencz József mellszobrának környezete. A homokkőből készült állvány talapzatot egyszerű nemes stylben Ziegler Ferenc lábadozó honvéd, egy fővárosi cégnek művezetője készített el ízlésesen. A kertész honvédek pedig a talapzat ovális mezejébe ültetik Ófelsége monogrammját virágokból. Az utca felé néző oszlopjaiba ágyazott kis vörösmárvány-tábla aranyozott betűkkel hirdeti: ,,A világháború emlékére 1915”.m

A szobor felavatása után egy évvel ugyanebben a lapban már arról tájékoztatták az olvasókat, hogy a szobor az időjárás viszontagságai következtében tönkrement, arra azonban nem utalnak, hogy pontosan milyen anyagból készülhetett. Az eredeti szobor helyére carrarai fehér márványból készült újabb alkotás került. Ugyancsak ki kellett cserélni a szobor mellett elhelyezett emléktáblát is, mivel az állítás évében a harci események alapján, azt gondolták derűlátóan, hogy a háború még akkor, vagyis 1915-ben véget ér.

...az egyszerű, de mégis ízléses talapzatra állított király-szobor anyaga azonban nem volt olyan, hogy dacolhatott volna az idő vasfogával. Az eső, a fagy, majd az erős napsugár máris megtámadta, kikezdte a lábadozóban felállított király-szobrot. Az osztag parancsnokság buzgóságából s a honvédkatonák gyűjtéséből művészi tökéletességű király-szobor került a régi helyébe. Fasatti olasz származású amerikai állampolgár, wieni szobrász-művész cararrai fehér márványból faragta ki ő felsége I. Ferenc József kitűnően sikerült életnagyságú mellszobrát. A munka közel 2000 koronába került, s e komor időkhöz méltóan, csendben helyezték el helyére, a régi talapzatra, csupán az alatta volt emléktáblát cserélték ki ,,A világháború emlékére” most már nem ,,1914-1915”, hanem ,,1914-1916” évszámmal. Az új szobor Nyitrának nemcsak egyedüli, de legszebb és legkitűnőbb szobra is egyszersmind őfelségénekd®

A híres fürdővárosban, Pöstyénben, a katonai kórház előtti parkban 1916 márciusában ugyancsak felavattak egy királyszobrot:

Fényes katonai ünnepség keretében leplezték le vasárnap délben az itteni cs. és kir. katonai gyógyintézet parkjában a király jól sikerült mellszobrát, Weiser Hugó honvéd-népfölkelő szobrász alkotását. A leleplezés alkalmából Herbay Szilviusz cs. és kir. ezredes beszédet tartott, melynek befejeztével a nagy számban megjelent itt üdülő tisztek lelkesen éltették a királyt.108 109 110

108 Első háborús emlékszobrunk Nyitramegyei Szemle, 1915. június 13., 6. p.

109 Kicserélt király szobor. Nyitramegyei Szemle, 1916. július 16., 5. p.

110 Szoborleleplezés Pöstyénben. Nyitramegyei Szemle, 1916. március 19. 5. p.

45