L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A SZOBOR JELKÉPE A MAGYAR NÉPFÖLKELŐNEK, AKI EZER ÉVEN ÁT VÉDTE MAGYARORSZÁGOT AZ EREDETI SZOBROT KOLOZSVÁRON ÁLLÍTOTTÁK 1915-BEN, AZT A BEVONULÓ ROMÁNOK 1918-B AN ELPUSZTÍTOTTÁK. AZ EMLÉKMŰ TERVEITSZCZUKA ATTILA KÉSZÍTETTE. A SZOBOR ALKOTÓJA HORVÁTH-BÉRES JÁNOS Figyelemre méltó, hogy az eredeti szobor felállításának éve a szoborral kapcsolatos híradásokban gyakran eltér, hol 1915-öt, hol pedig 1916-ot jelölik meg. A szobor másolata készítőjének honlapján 1914 szerepel.104 A Kárpátok Óre szobor felállításáról a világhálón nagyon sok hírt találhatunk, több, idegenforgalmi jellegű honlapon már turisztikai látványosságként szerepel: A honfoglalás időszakában Arpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert hozott létre. Éjjelnappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Az akkori sorsfordító időkben ezzel is védte a Kárpát-medencei magyarságot. Amíg ez a védelmi rendszer működött, őseinket nem tudták megtámadni. Köszönhetően a Kárpátok Őreinek. Az ő emléküket megörökítendő avatták fel első ízben 1915-ben Kolozsváron Szeszák Ferenc „ Kárpátok Óre” emlékművét, mely számos nemzetei hagyományainkat megörökítő relikviákkal együtt 1918-ban elpusztítottak. A magyar kisebbség a romániai rendszerváltás után Tőkés László Püspökkel az élen újra fel szerette volna állítani Kolozsváron ezt az emlékművet. Am ez politikai okokból nem sikerült. így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgy’be, melyet 2002. november 17-én avattak föl.'05 Kárpátok Óre címmel 2003 áprilisában folyóiratot is indítottak. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár honlapján olvasható infonnációk szerint a lap „a magyar értékek folyóirata”-ként határozta meg magát, s Budapesten, a Kárpátok Őre Lap- és KvK Kft. kiadásában jelent meg.106 A szóban forgó szobor körüli új kultusz kialakulása nem független a rendszerváltás után egyre jobban hódító hadiromantikától (lásd a különböző katonai hagyományőrző szervezetek, csoportok tevékenységét), a hőskultusz reneszánszától, valamint a magyar nemzetpolitikában 1989 után bekövetkezett változásoktól sem. 3.1.2. Királyszobrok és királyábrázolások a háborús emlékeken Sajátos kategóriát képviselnek az első világháborús emlékjelek között a ma már szintén nem létező ún. királyszobrok, a két uralkodó I. Ferenc József és Károly - személyét megörökítő különféle ábrázolások. Ezek egyrészt önálló, a háborúhoz kötődő emlékjelként funkcionáló szobrok, másrészt szoborcsoport vagy egy-egy emlékmű alkotóelemei. Állításukat többnyire az adott településen állomásozó katonaság kezdeményezte. Az első szobrok és a más emlékművek részeként megjelent királyábrázolások I. Ferenc Józsefről már életében is készültek, de halála után is avattak ilyeneket. Károlyról, a későbbi új királyról ugyancsak készültek hasonló alkotások a háború idején. Az aktuális „hadúr” leggyakrabban katonai kaszárnyákban, de köztereken is megjelent plasztikus ábrázolásait a személyi kultusz legdirelctebb módon megfogalmazott tárgyi megnyilvánulásainak tekinthetjük. Az uralkodó kultuszának ápolására, a személyéhez fűződő kép idealizálására, a pozitív háborús propagandára már a háború kitörése után nagy hangsúlyt helyezett az osztrák és a magyar hadvezetés egyaránt az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén, s nem csupán a katonaság, hanem a polgári lakosság körében is. Példaként említhetjük a Kossuth-nóta kezdősorait kölcsönző Ferenc József azt üzente című daljáték bemutatását Losoncon.107 104 www.horvath-beres.hu/7oldaHszobrok2 id=l 1, 2010. október 4. 105 www.egerszallas.com/egerszallas_telepulesajanlo.php?id=19, 2010. október 4. 106 www.oszk.hu/mnb/ujperiodikumok/2003/06/fuzet.htrn, 2010. október 4. 107 Ferenc József azt üzente címen 4 felvonásos daljáték ment kedden, szerdán este az Apolló-moziban. Losonci Újság, 1914. december 17., 2. p. 44
