L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
gazdavárosban nem tudtak annyi pénzt összegyűjteni, hogy hőseik nevét márványba vésve, még a késő unokák se felejtsék el az elődök dicső tetteit. Huszonöt év múlt el azóta, negyedszázad: mikor a világháború első vihara söpört végig Európa békés falvain és gazdagodó városain. Ma újra ég körülöttünk a világ! Ideje volna, hogy gondoljunk azokra a férfiakra, akik a legdrágábbat, életüket adták oda az édes, egyetlen Hazáért, annak a szent Földnek a szabadságáért, ahol születtünk. Úgy gondolom, a frontharcosoknak volna elsősorban kötelességük, hogy a messzi harctereken elesett, sokszor tömegsírokba temetett - bajtársaik nevét ne engedjék a feledés homályába veszni. Nekik kellene a gyűjtést újból megindítani a szobor felállítására. Dicsőséges történelmi múltunk kötelez, hogy ezt a kis áldozatot meghozzuk az elesett hőseink emlékére! Hisz oly szegényke vagyunk ily emlékművekben, amelyek őseink dicső tetteit hirdetik a világnak. A negyvennyolcas emlékművön kívül csak egy szobruk van, Czuczor Gergely költőnk szobra, ez is egy iskola sötét udvarában szomorúan várja a szebb időket. Büszkén kellene mutogatni ezt az ércszobrot az ideérkező idegeneknek, hogy élt közöttünk egy híres költő, aki a nemzet halhatatlanjai közé tartozik. A cseh legionárok által ledöntött Kossuh-szobor felállítására is gondoltak egyesek, de ez a nemes gondolatszikra is elparázslott a részvétlenség hamujában. Országzászlónk sincs még, bár a tervek már régen készen vannak. Almosak vagyunk és szép tettekre képtelenek. Mutassuk meg tehát, hogy van még dicső kuruc őseink tüzes véréből áldozatot parancsoló vércsepp lankadó karunkban és emeljük fel minél előbb a világháború várzivatarában elesett hőseink dicső tetteihez méltó emlékművet! {Érsekújvár és Vidéke 1940. június 2., 2) Hősi emlékmű felállítását kéri az Orsz. Frontharcos Szövetség é-újvári főcsoportja. „A helybeli Frontharcos Főcsoport a következő beadvánnyal fordult Érsekújvár megyei város képviselőtestületéhez. Tekintetes Városi Képviselőtestület! Az Országos Frontharcos Szövetség Érsekújvári Főcsoportja f. hó 24-én tartott választmányi ülésén egyhangúlag kimondotta, hogy az 1914-1918, valamint a jelenlegi világháborúban elesett hősi bajtársai emlékének megörökítését és egy hősi emlékmű felállítását szükségesnek tartja és utasította a Főcsoport vezetőségét, hogy ebben a kérdésben a legsürgősebben forduljon a Tekintetes Képviselőtestülethez. Tekintetes Képviselőtestület! Örömmel teszünk eleget a választmány utasításának annál is inkább, mert fájó érzéssel láttuk, miként emelnek a környező falvak örök emléket hazájuk védelmében hősi halált halt fiaiknak, hogy ezáltal áldozatos hazaszeretetre és az elesett hősök megbecsülésére neveljék a késő unokákat is. Az a nemzet, mely nem becsüli meg hős fiait és a katonai erényeket, halálra van ítélve. Ma, amikor ez egész világ lángokban áll és e lángtenger közepén Isten kegyelméből a háború borzalmaitól még megkímélve áll Hazánk, de fiaink már vérükkel és életükkel adóznak, a hazafias szellem és a hősi erények megbecsülésének szimbólumaként feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy Érsekújvár megyei város közönsége is megemlékezzen hazájukért életüket áldozó hős fiairól. Hogy mennyire kívánatos és szükséges ez, általános nemzeti szempontból, semmisem bizonyítja jobban, mint a m. kir. Belügyminiszter Úrnak f. évi április hó 17-én kiadott 28.282-1942. számú körrendeleté, melyben egyenesen és nyomatékosan utasította a vármegyék alispánjait és a törvényhatósági jogú városok polgármestereit, hogy minden erejükkel hassanak oda, hogy ott, ahol még ez meg nem történt volna, a városok és községek anyagi erejükhöz méltó emléket állítsanak a haza védelmében életüket áldozó hős fiaiknak. Ugyancsak elrendelte, hogy az egész ország területén május hó 31-én megfelelő és méltó keretek között kell megemlékezni az 1914-1918. és a jelenlegi világháborúban elesett hős bajtársainkról. Tudomásunk szerint a város érdemes Polgármestere egyidőben már foglalkoztatta a tekintetes Képviselőtestületet ezen kéréssel és jelenleg „Hősi Emlékmű Alap” elnevezéssel 5.000 pengő van tartalékolva és az 1942. évi költségvetés megfelelő rovatán újabb 3.000 pengő hitel van biztosítva. Elesett bajtársaink emléke iránti köteles tiszteletből kifolyólag azon hazafias kéréssel fordulok a megyei város Tekintetes Képviselőtestületéhez, hogy a Polgármester Úrhoz benyújtott ezen kérelmünkkel a legközelebbi közgyűlésen érdemileg foglalkozzon és határozza el a Hősi Emlékműnek 317
