L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

Melléklet

még ez évbeni felállítását, vagy legalábbis megrendelését, hogy az emlékmű legkésőbb jövő év májusának utolsó vasárnapján, az elesett hősök emlékünnepén, megfelelő kegyeletes ünnepségek között a megyei város az 1943. évi költségvetésében gondoskodjon.

Ugyancsak javasoljuk a határozatban kimondani, hogy a megyei város polgármestere intézkedjék a határozatnak sürgős jóváhagyása iránti felterjesztéséről és a m. kir. Belügyminiszter Úrtól szerezzen előzetes ígéretet arra vonatkozólag, hogy a Hősi Emlékmű Felállítására a város közönsége által előirányzott összeget a megyei város jövő évi költségvetésében meghagyja és a város polgármesterét felhatalmazza, hogy az emlékmű megrendelését a jövő évi költségvetési hitel terhére még a f. évben eszközölhesse.

Tekintetes Képviselőtestület! Tudjuk, hogy az emlékmű felállítása, a város közönségének újabb megterhelését fogja jelenteni. Azt is tudjuk azonban, hogy a képviselőtestület ezen elhatározásával a város közönsége régi óhajának fog eleget tenni, mert ha nem is jutott írásban kifejezésre, de a város minden egyes polgára érezte, mintegy állandó lelkifurdalást, hogy elesett hős fiaival szemben fennálló adósságát mai napig nem rendezte.

Biztosan tudjuk, a város minden egyes polgára örömmel fogja vállalni ezt a csekély tehertöbbletet, hogy leróhassa el nem múló örök háláját azokkal szemben, akik fegyverrel a kezükben a legdrágább kincsüket áldozták fel a harc mezején hazájukért és örök figyelmeztetésül álljon és hirdesse ez az emlékmű az utódok számára a haza iránti szeretetnek és hűségnek mindannyiunkra hámló szent kötelességét.

Ebben a szent hitben és meggyőződésben vagyunk hazafias üdvözlettel,

Érsekújváron, 1942, április hó 16-án Jókay János s,k„ a főcsoport alelnöke Racska Imre s.k., vezetőtiszt

(Érsekújvár és Vidéke 1942. május 2., 4) Még ebben a hónapban felállítják a Hősök emlékművét

A városi emlékbizottság szerdán ülést tartott a városházán dr. Rézler Gábor polgármester elnökletével. A bizottság a polgármester indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy május utolsó vasárnapján felállítják a hősök ideiglenes emlékművét a Szent István téren. A felállítandó emlékmű tervezetét már elkészítették és bemutatta Csicsátka O. Ferenc jeles szobrászművészünk. Nemes vonalaival az emlékmű hű kifejezője lesz annak az érzésnek, amelyet a város egész lakossága a háborúban elesett hősei iránt érez. Az ideiglenes betonból elkészült mü 13 méter magas lesz. A háború befejeztével az emlékművet monumentális formában fogják újra megalkotni.

(.Érsekújvár és Vidéke 1942. május 9., 3)

A magyar-szlovák viszony, hősi emlékmű felállítása, utcakövezési és útkarbantartási problémák a képviselőtestület ülésén

.. .A hősi emlékmű felállításának kérdése robbantotta ki a vitát. A polgármester ismertette a műemlék-bizottság oly értelmű javaslatát, hogy a közgyűlés hősi emlékmű felállítását határozza el a Szt. István téren. Egyelőre csupán egy ideiglenes emlékmű felállításáról lenne szó, míg a végleges emlékmű elkészítésére művészi tervpályázat kiirását indítványozza. Az ideiglenes emlékműnek még e hó végéig el kell készülnie, hogy a május hó 3-iki hősök ünnepére már felavatható legyen. Az emlékmű helyéül a szakbizottság a Bemolák-szobor helyét jelölte meg.630

Az első felszólaló Blaskovics István volt, aki kifogásolta, hogy a Bemolák-szobor helyére tervezik az emlékművet, s azt iparkodott bizonyítani, hogy Bemolák nem politikus, hanem elsősorban a város plébánosa volt. A szlovákság nevében kérte, hogy más helyre tegyék a hősi emlékművet.

630 1939-ben az érsekújvári Szent Anna kápolnát is le akarta rombolni a városvezetés, ugyanis annak helyén kívánták felállítani az országzászlót. A terv ellen a muzeológus-képzőművész Thain János, az érsekújvári múzeum igazgatója is szót emelt, s egy ezzel kapcsolatos cikkben a sajtó útján is állást foglalt. (Thain János: Romboljuk le a Szt. Anna kápolnát az országzászló kedvéért? Érsekújvár és Vidéke 1939. május 21., 11. p.)

318