L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
A VISSZACSATOLÁS ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKA (1938-1944) Országzászlóavatás Szentmihályfán Szentmihályfa község a világháborúban elesett halottak emlékére május 29-én országzászló-avatással egybekötött emlékmű leleplezési ünnepélyt rendez. Az ünnepély sorrendje: Reggel 8 órakor tábori szentmise, Himnusz. A hősök emlékművének és országzászlónak szentelése. Zászlóavató beszéd. A zászló félárbócra vonása. Magyar Hiszekegy. Szavalatok. A hősök emlékművének avató beszéde. Szavalat. A zászló megköszönése és a község birtokába átvevő beszéd. Az emlékmű az egyesületek és kiküldöttek által való megkoszorúzása. Szózat. Díszmenet. Az ünnepély után a helybeli Tűzoltó testület a Fogy. Szövetkezetben táncmulatságot rendez. Beléptidíj 80 fillér. ('Csallóközi Hírlap 1939. május 28., 3) A hősök emlékművének és az országzászló avatása Szentmihályfán Szentmihályfa, június 1. Régi óhaj valósult meg Szentmihályfa községben, mikor a világháborúban hősi halált szenvedett 20 elesett fiának emlékművet emelt lakóinak adományaiból. Szentmihályfa legszebb helyén egy százados tölgy árnyékában létesült Riel Ágoston építési vállalkozó tervei és kivitele szerint a maga egyszerűségében is fenségesen ható emlékmű kapcsolatban Abony (Pest m.) község és az ottani állami fiú és leánypolgári iskola tanító kara és növendékeitől adományozott országzászlóval. Pünkösdvasárnap este nagy tömeg várta az állomáson az Abonyból érkező vendégeit. Amikor a vonat befutott, a tűzoltózenekar ropogós indulókkal, zászlókkal kivonult iskolásgyermekek és a közönség hatalmas éljenzéssel fogadta őket. Zsakay Kálmán itteni tanító üdvözlő szavaira meghatottan válaszolt Gerl Árpád abonyi polg. iskolai igazgató. Zeneszó mellett vonultak be a községbe a hősök emlékműve elé, ahol a Hymnusz, Szózat és a magyar Hiszekegy eléneklése után a vendégek lakosztályaikra mentek. Pünkösdhétfőn nyolc órakor tábori misével, mely alatt a tüzoltózenekar egyházi énekeket játszott, kezdődött az ünnepély. A nemzeti imádság eléneklés után zenekari kísérettel Schnitzler Sándor szentszéki tanácsos plébános méltatta a nap jelentőségét és megáldotta az emlékművet és az országzászlót. Ezután Gerl Árpád polgáriskolai igazgató fennkölt szavakkal mondotta a zászlóavató beszédét, miközben a magyar Hiszekegyének és a zene hangjai mellett félárbocra vonták az országzászlót. Az abonyi polgári iskola énekkarának kedves száma után Pivovárcsi József igazgató tanító mondotta a hősök emlékművének mély hatást keltő avató beszédét. Utána egy hadiárva, Kosa János földmíves szavalt oly átérzéssel, mely meghatottságot váltott ki az összes jelenlévőnél. Dr. Katona Móric ügyvéd a frontharcosok nevében mondott gyönyörű beszédet. Simon Károly községi bíró köszönő és a közönség tulajdonába átvevő szavai után következett az emlékmű megkoszorúzása. A szózat eléneklése zárta be az ünnepélyt... (Csallóközi Hírlap 1939. június 4., 4) Fényes ünnepség keretében avatták fel a nagygéresi hősi emlékművet és az országzászlót A 20 éves cseh rabság alól felszabadult Nagygéres község hazafias lakossága július 2-án vasárnap avatta fel a 19 községbeli hősi halott emlékére állított emlékművet, nemkülönben a Tokaj község által adományozott országzászlót. A kegyeletes ünnepségen részt vett dr. Fáy István főispán is, de kívüle ott láttuk dr. Javorniczky Jenő min. tanácsost, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnökét, Moór ezredes vezetésével a honvédség képviselőt, Virágh Béla országgyűlési képviselőt, Radácsy György járási főszolgabírót, Fejér Andor főszolgabíró és Kovács Lajos ref. lelkész vezetésével Tokaj népes küldöttségét és a környező falvak küldöttségeit. Dr. Bánya Lajos körjegyző üdvözlő szavai után Furik László szavalta el Gönczy Sándorné erre az alkalomra irt költeményét, majd Virágh Béla országgyűlési képviselő mondotta el mélyen szántó avató beszédét. 309
